A Dunántúl mentes lesz a GM-növényektől?

A közelmúltban a német hatóságok a Pioneer két hibridkukorica-fajtáját – a PR39V17 és a PR38F71 jelzésűt – felvették a nemzeti növénykatalógusba, miután ez már 2002-ben és 2003-ban is napirenden volt. Mindez azt jelenti, hogy a német kormányzat a jövőben számít a génmódosított növényekre Németország területén – közölték a Pioneer illetékesei. A társaság hibridkukoricái egyébiránt már 2003 óta elérhetőek a német mezőgazdasági termelők számára, ám csupán limitált ültetéssel, a helyi rendeleteknek megfelelően. Mindemellett a vásárlók továbbra is szeretnének biztonságos és ellenőrzött GM-növényekhez jutni, ami segíthet napjaink mezőgazdasági problémáinak leküzdéséhez – vélik a Pioneer szakemberei.
Európában idén öt országban – Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Portugáliában és Csehországban – termeltek köztermesztésben GM-növényeket több tízezer hektáron. Miközben a németek még inkább nyitottak a GM-növények ügyében, Magyarországon a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a napokban úgy döntött, hogy a régió területét génmódosítás-mentes övezetté nyilvánítja – ezzel a dél-dunántúli régió lett a második hazai GM-mentes régió a Nyugat-Dunántúl után (NAPI Gazdaság, 2005. március 1., 15. oldal). A régió GM-mentes övezetté nyilvánítása összhangban van a térség fejlesztési stratégiájában „ökorégió” célkitűzésként szereplő elképzelésekkel, valamint azzal, hogy Pécs „ökováros” szeretne lenni – kommentálta a döntést Pánovics Attila, a Dél-dunántúli Regionális Civil Fórum elnöke, emlékeztetve arra, hogy a Dél-Dunántúl hazánkban a második, Európában pedig a 165. génmódosítás-mentes régió lett a döntés nyomán. Magyarországnak gazdasági érdeke is, hogy ne termesszünk génmódosított növényeket, az érzékeny európai piacon ugyanis csak akkor van esélyünk eladni a magyar mezőgazdasági termékeket, ha garantálni tudjuk azok GM-mentességét – tette hozzá Pánovics.
A mezőgazdasági növények genetikai módosítása és ezen növények termesztése rendkívül összetett kérdés, ami számos jogi, gazdasági, társadalmi és etikai problémát vet fel. A mostani döntést meghozók szerint a széles körben elismert elővigyázatosság elvét kell alkalmazni mindaddig, amíg ezekre a kérdésekre nem születnek megnyugtató válaszok. A genetikailag módosított növények szabad földön történő termesztésének elutasítása azonban nem jelenti az ezzel összefüggő kutatás és fejlesztés tiltását, de amíg az említett bizonytalanságok fennállnak, a régiót a genetikailag módosított növényektől és a belőlük készült élelmiszerektől és takarmányoktól mentesnek nyilvánították.
Miközben az Európai Bizottság újabb és újabb génmódosított fajták forgalmazását és termesztését engedélyezi, az európai régiók és önkormányzatok alulról jövő kezdeményezésekkel próbálják kiszorítani területükről az ilyen növényeket – mondta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. Tájékoztatott arról is, hogy létrehozták a GM-mentes övezetek európai hálózatát, ehhez eddig 165 régió, 4500 önkormányzat és kistelepülés csatlakozott. Felső-Ausztria egy tartományának mindenesetre idén októberben nem sikerült megvédenie azt a jogszabálytervezetét, amellyel ilyen övezetnek nyilvánította volna magát – az elsőfokú európai bíróság elutasította a kezdeményezést.