Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A növényi eredetű élelmiszerek (gabona, zöldség, gyümölcs) növényvédőszer-maradékkal való szennyezettségének aránya növekszik az Európai Unióban – derül ki az EU Fogyasztás-egészségügyi Igazgatóságának most közzétett adataiból, amelyek szerint az uniós élelmiszerek majdnem felében van szermaradvány, és 5,6 százalékuk a határérték (LMR) fölött tartalmaz növényvédőszer-maradványt. Franciaországban még rosszabb az arány, ott ez a vizsgált élelmiszerminták 6,5 százaléka esetében volt nagyobb a megengedettnél – hívta fel a figyelmet a Jövő Nemzedékek Jogaiért és Azok Betartásáért Mozgalom (MDRGF), amely szerint az EU-ban csökkenteni kellene a növényvédőszer-felhasználást – a gyakorlatban is.
A szervezet nyitott kapukat dönget, legalábbis ami a gyakorlati megvalósítást illeti. Az EU-ban ugyanis jövő év elejétől – a növényvédő szerek piacra jutásával kapcsolatos direktíva folytatásaként – életbe lép a növényvédő szerek helyes felhasználására irányuló utólagos vizsgálati kötelezettség. Azt ellenőrzik majd, hogy a termelők által felhasznált növényvédő szereknek van-e piacra kerülési engedélyük (AMM minősítés), illetve a szereket a használati utasításban előírtak betartásával használták-e fel, ügyelve például a kijuttatás módjára, az adagolásra, a betakarítás előtti várakozási idő meghagyására, stb.
A BASF Hungária Kft. agrodivíziója eddig is arra törekedett, hogy a termelők betartsák ezeket a szabályokat, ennek érdekében kialakítottunk olyan üzleti kapcsolatokat is, amelyek elősegítik ezt, a tanácsadás különféle formái mellett, amelyek a helyes alkalmazáson túl a talaj-előkészítésre, a talajvédelemre, az agrotechnikára, illetve a betakarításra és az értékesítésre is kiterjednek – mondta érdeklődésünkre Méhn Gábor, az agrodivízió vezetője. Hozzátette: publikálják például az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, hogy véletlenül se forduljon elő a mondjuk saláta szedése előtti „még egyszeri” permetezés. Nekünk is az az érdekünk, hogy a lehető legkevesebb szermaradékkal, a lehető legjobb határértékekkel termeljenek a gazdák, a lehető legkevésbé károsítva a környezetet – hívta fel a figyelmet Méhn, elárulva azt is, hogy hamarosan átadják több milliárd forintos beruházással elkészülő új logisztikai bázisukat Pilisvörösváron, amely Közép-Európa egyik legmodernebb raktárbázisa lesz: nem csak megfelel az uniós előírásoknak, hanem több évre elébe is megy azoknak. A BASF agrodivíziójának mintegy ötven terméke a szántóföldi növények, a zöldségek, gyümölcsök, valamint szőlő növényvédelmére szolgál. Az országban három fejlesztési központjuk működik, ahol a hazai alkalmazhatósági vizsgálatok mellett kutatásokat végeznek az új, minél optimálisabb technológiák kifejlesztése érdekében is. Technológiáink betartásával a megengedhető kritikus szint alatt lehet tartani a növényvédőszer-felhasználást és a termékeink értékesítése során hangsúlyozzuk is, hogy higgyék el: nem kell például a zöldségtermesztőnek beletennie azt a „biztonsági két decit” a növényvédő szerből, ez a pluszadag ugyanis éppen az ő bizonytalanságát fokozza a piacon – mondta Kőrös Gyula, a részleg marketingvezetője. A szakemberek egyúttal utaltak arra, hogy a gazdálkodók nem fektetnek elég hangsúlyt az úgynevezett kijuttatástechnikára, a legkorszerűbb növényvédő szereket az 1980-as, sőt néha a 1970-es évek technológiájával permetezik ki a földekre.
