Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az uniós mezőgazdasági miniszterek múlt heti megállapodása előreláthatóan a miniszterek december 5-i ülésén kap írásos formát, addig csupán szóbeli megállapodásról beszélhetünk – mondta érdeklődésünkre Koczka Zoltán, a Cukor Terméktanács titkára. Mint azt korábban megírtuk, az EU agrárminiszterei megállapodtak az EU cukorrendtartásának reformjáról, mégpedig úgy, hogy – az Európai Bizottság eredeti javaslatán némileg enyhítve – 39 helyett csak 36 százalékkal, s nem a tervek szerinti kettő, hanem négy év alatt csökkentik a cukor árát. A piaci szereplők kártalanítása kapcsán a cukorrépa-termesztés abbahagyását választó gazdálkodók számára a fizetendő kompenzáció 62,4 százaléka lesz annak a bevételnek, amit az árcsökkentés következtében elveszítenek (NAPI Gazdaság, 2005. november 25., 1–17. oldal). A megállapodás kedvezőtlenebb a hazai piaci szereplők várakozásainál – hívta fel a figyelmet Koczka, emlékeztetve arra, hogy számukra a 25-30 százalékos árcsökkentés lett volna a legkedvezőbb. Pozitívumként említette azonban a fokozatos végrehajtást: a cukorpiaci reform keretében a cukor tonnánkénti intervenciós ára a mai 631,9 euróról 404,4 euróra csökken az említett négy év alatt. A reform nyomán mintegy ötmillió tonnával csökkenhet az unió jelenlegi 15-16 millió tonnás kvóta szerinti termelése, s a cukorrépa-termőterület Magyarországon is zsugorodhat, egyelőre azonban nem bocsátkoztak ezzel kapcsolatos jóslásokba a lapunk által megkérdezett szakemberek.
A hazai piacon mindenesetre egyelőre jó ütemben halad a cukorrépa betakarítása: a kései tavasz és nyár ellenére szinte ugyanannyit szedtek fel a földből eddig az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) megfigyelési körébe tartozó cukorrépa-termelők, mint a múlt év azonos időszakában. Az egy évvel korábbihoz képest ugyanakkor csökkent a répa cukortartalma, azonban nagyobbak a termésátlagok: mindkét tényező az idei igen csapadékos időjárásra vezethető vissza – derül ki az AKI piaci információs osztályának legújabb piaci jelentéséből. A hazai gyárak ennek következtében idén a tavalyival nagyságrendileg megegyező mennyiségű cukrot gyártanak majd, bár az eddigi adatok szerint a termésmennyiség növekedése nagyobb a digestio növekedésénél, így a cukortermelés akár meg is haladhatja a tavalyit. Mivel az EU-kvótával együtt a hazai cukorkvóta is csökkent, több répából készül „C” cukor, így nagyobb lesz az a mennyiség, amit a gazdálkodók nem a rendtartásból következő, körülbelül 11 ezer forintos, hanem az annál jóval kisebb, 2000-2500 forint körüli áron lesznek kénytelenek átadni tonnánként, pedig ilyen ár mellett már súlyosan veszteséges a cukorrépa-termelés – hívják fel a figyelmet a kutatók, akik szerint az összes cukorrépáért fizetett átlagár így valószínűleg kevesebb lesz, mint tavaly.
A cukor értékesítését tekintve az idei első háromnegyed év kiemelkedően sikeres volt a szektor számára, mivel jelentősen nőtt a belföldi értékesítés. Ez azonban elsősorban az intervenciónak köszönhető, enélkül a belföldi értékesítés ugyanolyan helyzetben volna, mint egy éve, amikor nagy mennyiségű balkáni cukor áramlott be a hazai piacra. A szakértők emlékeztetnek arra is, hogy a 2001–2002-es szinthez képest mintegy 50 ezer tonnával kevesebb cukor fogy a belső piacon, ami minden valószínűség szerint az import kiszorító hatását jelzi. Ez nemcsak tavaly, hanem idén is jelentkezett, megoldásként e két év kiesett belföldi fogyasztását „pótolták” a cukorgyárak egy egyszeri intervencióval. Ennek hatására megállt az árak csökkenése, a piaci árak stabilizálódtak. Az említett csökkenő átlagárak és a folytatódó import azonban nem sok jóval kecsegteti az ágazatot, amelyet egy jó ideig még biztosan sokkol majd az uniós reform is.
