Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jóváhagyta a kormány a géntechnológiai törvény módosításának tervét, ezzel elhárulhat az akadály a genetikailag módosított (GM) növények köztermesztése elől, már ha a jogszabályt sikerül elfogadtatni Brüsszelben és a magyar parlamentben. A Magyar Természetvédők Szövetsége ugyanakkor mára tüntetést jelentett be Magyarország GM-mentességéért, amelynek keretében aláírást gyűjtenek azért, hogy Budapest is legyen „GM-mentes övezet”. Pedig az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága GM-növényekkel foglalkozó albizottságának tagjai – tudósokkal és kutatókkal összhangban – már nélkülük is arra készülnek, hogy minél szűkebbre szabják a hazai GM-termesztés kereteit.
Az EU-ban jelenleg mindössze két ország, Dánia és Németország szabályozza törvényi úton a koegzisztenciát (vagyis a GM- és hagyományos növények együtt-termesztését), Magyarországon azonban ennél szigorúbb előírásokat akarnak az ellenzők: annyira szigorút, hogy a GM-növényekre kimondott igen gyakorlatilag nemet jelentsen. Ilyen alapon például az ökogazdaságok 6 kilométeres körzetében tiltanák a GM-növények termesztését, utóbbiak termelői pedig egy közös kockázati alapba lennének kötelesek meghatározott összeget befizetni, amely esetenként a jelenleg járó földalapú támogatás mértékét is elérheti. Ha az izolációra vonatkozó részt nem fogadják el, a változás legnagyobb vesztese az ökogazdálkodás lehet – állítják az ellenzők. A törvényjavaslatot várhatóan jövőre tárgyalják egy „salátatörvény” keretében, amely többek között a földtörvényt és állatjóléti szabályozást is tartalmazza majd. Magyarországon már jó néhány település – köztük például Hódmezővásárhely – kinyilvánította GM-mentességi igényét (NAPI Gazdaság, 2005. március 1., 15. oldal).
