Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Törökországban akár 40 százalékkal is csökkenhet a baromfitenyésztés a madárinfluenza miatt, aminek következtében visszaeshet az amerikai szójabab és kukorica oda irányuló exportja. A Reuters szerint ez már csak azért is kellemetlenül érintheti az Egyesült Államokat, mert éppen az őszi hónapokban szokott bővülni törökországi szójaexportja – emlékeztetett a hírügynökség. A magyar takarmányárak valószínűleg nem változnak ennek következtében – mondta lapunknak Makay György. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége főtitkára nem tartja valószínűnek a török baromfitenyésztés fenti mértékű csökkenését, és úgy véli, bekövetkezése esetén a kieső amerikai exportot biztosan felszívják majd más piacok. Makay szerint a takarmánygyártók szempontjából is fontos, mennyire sikerül csillapítani a fogyasztói félelmeket, hiszen a takarmánygyártás csaknem 40 százalékát a baromfitakarmányok adják.
A baromfivírus hírének hatására 10-15 százalékos kereslet-visszaesés volt tapasztalható, főként a magyar csirkepiacon, legalábbis ami a magyar kereskedői igényeket illeti – közölte érdeklődésünkre Földi Péter, a Baromfi Terméktanács (BTT) titkára, hozzátéve, hogy Olaszországból, Németországból és Nagy-Britanniából is hasonló hírek érkeztek. A hazai fogyasztás mindenesetre lapunk információi szerint az átmenetinek tűnő keresletcsökkenés ellenére nem csappant meg, bár a feldolgozók egyelőre a fenti mértékben csökkentették kibocsátásukat. Magyarországon az egy főre jutó baromfifogyasztás évente 34-35 kilogramm – összesen 250 ezer tonna körüli –, a szárnyasok tehát maguk mögé utasítják a sertést, amiből éves szinten 6-7 kilogrammal kevesebbet eszünk. Nincs változás a begyűjtött állati eredetű hulladék mennyiségében az utóbbi hetekben. Kocsis Bálint, az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. kereskedelmi igazgatója szerint ennek oka egyrészt az, hogy maga a madárinfluenza-vírus nem jelent meg Magyarországon, másrészt hogy nem tört ki olyan méretű pánik az állattartók körében, ami a jószág elpusztításához vezetett volna. Az ATEV különben megfelelő háttérkapacitással rendelkezik egy esetleges járvány kezelésére – tette hozzá.
A piac zavartalanságára lehet következtetni az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának legutóbbi baromfipiaci jelentéséből is, amely szerint a vágócsirke termelői ára az elmúlt nyolc hétben kiegyenlítetten, továbbra is a 2003. évi árszinttel megegyezően alakult. A 37-38. héten ugyan némi árcsökkenés volt tapasztalható, a következő hetekben eldől, hogy ez a vágócsirke-kínálat várt növekedését jelzi-e már – mutatnak rá a kutatók. Erdélyi István, a BTT elnöke szerint ugyanakkor árcsökkenéshez vezethet, ha az éves szinten 120-130 ezer tonnás magyar baromfiexport csökkenne, hiszen túlkínálat alakulna ki a hazai piacon. Az AKI adatai szerint a vágócsirke termelői ára a 38. héten 170,17 forint volt kilogrammonként, szemben az előző heti 170,35 forinttal.
