Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elkészült egy, az európai élelmiszerkönyvhöz tartozó értelmező jelentés a méztermeléssel kapcsolatban, de az EU-ban tevékenykedő méhészek ezzel még nem sokra mennek, ugyanis ez nem törvényerejű – tudta meg a NAPI Gazdaság Bross Pétertől, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökétől. Ahhoz, hogy valóban érvényesíthetőek legyenek a kért szigorítások, több tagállam támogatását megszerezve az agrárminiszterek őszi-téli tanácsán kell majd kérvényezni az élelmiszerkönyv megnyitását. Bross szerint nem lesz probléma, mivel a legtöbb tagország már jelezte, hogy egyetért a magyar állásponttal. Ennek megfelelően többek között az eredetmegjelölés szigorítását és a fajtamézek meghatározását tartalmazza az értelmező jelentés: ha az Európai Uniót jelöli meg a gyártó származási helyként, a termék nem tartalmazhat jelentősen nagy (az 50 százalékot meghaladó) arányban nem uniós eredetű mézet. Az ultraszűrés (a virágpor kiszűrése, aminek következtében nem határozható meg a méz eredete) megtiltását azonban a kiegészítő anyagban sem sikerült elérni – tette hozzá az OMME elnöke.
A minőségi feltételek szigorítása igen sürgető, mivel a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem tudják eldönteni a termelők, hogy érdemes-e ezen a piacon maradni, esetleg további befektetéseket eszközölni. A méz ára az importtermékeknek köszönhetően ugyanis tovább esett, egy kilogramm vegyes virágméz már 220, az akácméz kilogrammja pedig 380 forintba kerül, ami több mint 20 százalékos áresést jelent a szezon kezdete óta. Az Argentínából, Mexikóból, valamint Brazíliából érkező import mézet ennél jóval alacsonyabb áron is megkaphatják a felhasználók: a dél-amerikai portéka – amit minimális szállítási költséggel és vámmal terhelve adnak tovább a felhasználóknak – átvételi ára kilogrammonként 120 forintnak felel meg. Bross szerint ugyanakkor ezen a szinten meg kell állnia az árak csökkenésének, mivel már a kereskedők is alacsonynak tartják a kialakult árszintet. Ma az uniós fogyasztás közel felét importból fedezik, és a 150 ezer tonnás behozatal zöme, 90 ezer tonna Argentínából származik.
Bross elmondta, hogy a Dublinban rendezett méhészeti világkiállításon tapasztaltak szerint új exportáló országok is megjelentek a méz világpiacán, így a nemrég „debütált” Kína mellett ma már India, Mexikó, Uruguay és Jordánia is kínálja az édesítőt. A szakértő azonban megjegyezte, hogy a kínai termék nem aratott akkora sikert az uniós piacon, mint amekkorára sokan számítottak, mert bár még a dél-amerikai terméknél is olcsóbb 10 százalékkal, komoly minőségi problémák merültek fel a termékkel kapcsolatban.
