Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szinte mindenhol komoly terméskieséssel számolnak az almatermelők, így a tavalyi 670 ezer tonna után az idén csak 440–470 ezer tonna almát szüretelhetnek a hazai gazdaságokban. Mint azt Kovács Lajostól, az Alma Terméktanács vezetőjétől megtudtuk, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – ahonnan az országos termés 60 százaléka származik – 30-40 százalékos a terméskiesés. Az időjárás mellett a nehézkes értékesítési körülmények okolhatók a drasztikus csökkenésért: míg néhány évvel ezelőtt az 1 millió tonnát is meghaladta, majd 700-800 ezer tonnára mérséklődött a hazai almatermés, az alacsony átvételi árak miatt idén ennek alig 60 százalékát szedhetik le. A gyümölcsösök kivágása ugyan elkezdődött, de idén még nem ez okozza a drasztikus kiesést; sok gazda nem metszette a fákat vagy a növényvédelmet hanyagolta el. Sok esetben így még a levelek sem maradtak meg a fákon vagy apró és rossz minőségű lett a termés. Az esős idő és az elhanyagolt növényvédelem miatt széles körben pusztított az ültetvényeken a gombás fertőzés, így a termés 50-80 százaléka csak ipari felhasználásra lesz alkalmas. Jó minőségű alma a hagyományos kertészetekben 20 ezer hektáron, az intenzív ültetényeken pedig 10 ezer hektáron termett az idén.
Kovács mindazonáltal leszögezte, hogy étkezési célra elegendő alma jut a belföldi piacra, hiányra nem kell számítani, sőt valószínűleg az étkezési minőségű termés egy része is az ipari feldolgozókhoz kerül majd (az alacsonyabb átvételi áron), ha a gazda nem tudja megoldani a gyümölcs tárolását. Az ipari alma kilogrammjáért a telephelyre beszállítva 17 forintot fizetnek, míg tavaly csak 11,2 forintot adtak. Az étkezési alma árát egyelőre nehéz megbecsülni, mivel a nyugat-európai és a lengyel hűtőházakban még a tavalyi termés áll, amit most dömpingáron (a jonagoldot 8 eurócentért, illetve 20 forintért, a goldent 18-20 eurócentért, illetve 40-50 forintért) értékesítik. A keleti piacokon pedig a rendkívül magas vám gátolja a magyar gyümölcs eladását, itt emellett a lengyel termelők jóval alacsonyabb áron kínált portékája is ellehetetlenítené a magyar exportot (Lengyelországban idén jó 2-2,5 millió tonnás almatermésre számítanak). Az elmúlt évtized tapasztalatai szerint a magyar termelők évi mintegy 6-8 ezer tonna étkezési almát adnak el külföldre, míg ipari felhasználásra alig exportálnak.
