BUX 138853.98 -0,32 %
OTP 45300 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Mostoha helyzetben a kecskeágazat

A szétszórt gazdaságok, az átlagosan gyenge húsminőség és az EU-csatlakozási tárgyalások hiányosságai jelentik a legnagyobb problémát a magyar kecsketenyésztésben, pedig külföldön lenne igény a hazai portékára.

2005. augusztus 11. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A tavalyi 20 százalékos bevételcsökkenés „odavágott” a kecsketartóknak – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Kukovics Sándor, a Magyar Kecsketartók és -tenyésztők Országos Szövetségének elnöke. Emlékeztetett arra, hogy miután 2004-től az EU-szabályozás adta lehetőségekre (és később forráshiányra) hivatkozva megszűnt az első osztályú kecsketej 20 forintos literenkénti támogatása, a 70-80 forintos kecsketejár gyakorlatilag csak a költségeket fedezi. Az országban 20 ezer nyilvántartásba vett, a szövetség és a falugazdász-hálózat 2003-as felmérése szerint pedig 60-70 ezer állat található, 7-8 ezer családnál.
A kecskéseket az is keseríti, hogy a nőivarú egyedenként 1600, illetve 1200 forintos támogatást csak a juhtartók kapták meg 2005-ben. Annak idején a csatlakozási tárgyalásokon nem sikerült elérni, hogy az EU felvegye Magyarországot azon országok közé, ahol a kecsketartó támogatást kaphat. Mivel erre a listára még mindig nem sikerült felkerülnie Magyarországnak, így egyelőre közösségi támogatásra sem számíthat az ágazat – mondta Kukovics Sándor.
Sokan inkább levágják az állataikat, mint hogy kifizessék a július 9-étől kötelező regisztrálás és jelölés egyedenként 1000-1200 forintos költségét – mondta Baranyai Gábor, a szövetség tenyésztésvezetője. Várhatóan a napokban dől el, hogy az agrártárca még az idén, illetve csak jövőre hozzájárul-e 1200 forinttal a regisztráció díjához – tette hozzá Kukovics.
A hazai piacon a biotermelőknek, a saját tejfeldolgozóval rendelkező, legalább 50 egyedet tartóknak és a tenyésztés területén tevékenykedőknek jók az esélyei: külföldön lenne igény tejre, sajtra és kecskehúsra is, de olyan nagy mennyiségben, amelyet a magyar gazdák egyelőre nem tudnak megtermelni. Jó piaca van a gidáknak, amelyeket elsősorban Olaszországba, Görögországba, esetleg Ausztriába exportálnak, főleg a húsvéti időszakban. Baranyai szerint ugyanakkor sokszor előfordul, hogy a kamionberakó helyről is visszaküldik az eladásra szánt állatokat minőségi hiányosságokra hivatkozva, illetve ha meg is veszik őket, keveset fizetnek értük.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet