Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ genetikailag módosított növényeinek termőterülete tavaly 20 százalékkal, 13,3 millió hektárral 81 millió hektárra növekedett a 2003. évi 15 százalék után, holott 1996-ban világszerte még csak 1,7 millió hektáron hódított a biotechnológia – derül ki az International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications (ISAAA) adataiból. Az ISAAA szerint a biotechológiai növényeket a múlt évben már 8 millió 250 ezer farmer termesztette a világ 17 országában, azaz a géntechnológiában fantáziát látó gazdálkodók száma egy év alatt 1 millió 250 ezerrel emelkedett. Genetikailag módosított kukoricát tavaly 13,3 millió hektáron termesztettek, ami a második legnagyobb rekord.
A GM-növények között legnagyobb területen – a teljes biotechnológiai termőterület 60 százalékán – a szóját termesztik, a már említett kukorica aránya 23 százalék, míg a gyapot 11, a repce pedig 5 százalékot tesz ki, de vannak génmódosított zöldségfélék is.
Az Európai Unióban tavaly szeptember óta lehet 17 GM kukoricafajtából választani, s ha az országok nemzeti hatáskörben nem tiltják, ezek termeszthetők is. Más uniós államokhoz hasonlóan Magyarország átmenetileg – a GM és hagyományos növények egymás melletti termesztését szabályozó, úgynevezett együtt termesztési vagy koegzisztencia szabályozás érvénybe lépéséig mindenképpen – tiltja az említett GM-növények termesztését, az európai környezetvédelmi miniszterek pedig – elutasítva az Európai Bizottság javaslatát – a közelmúltban döntöttek arról, hogy fennmaradhatnak a génmódosított termesztést tiltó nemzeti moratóriumok az EU-ban.
A koegzisztencia-rendelet megalkotását – amelyben egyebek mellett szabályozhatják, hogy hány méterre, illetve milyen feltételekkel lehetne a génmódosított növényt a hagyományostól termeszteni – már bevették a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) idei második félévi jogalkotási programjába – tájékoztatta lapunkat a szaktárca illetékese. Lapunk értesülése szerint a téma az Országgyűlés második félévi jogalkotási feladatai között is szerepel, s elnapolása nincs napirenden. A jogalkotásig mindenesetre köztermesztésben biztosan nem lehet GM-vetőmagokat használni, amennyiben azonban a rendelet erre lehetőséget adna, szakértők szerint akár már jövő tavasszal lehetne magyar földbe GM-kukoricát vetni – persze csak akkor, ha a termesztésre vonatkozó nemzeti tiltás sem maradna érvényben.
