Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar zöldség-, gyümölcstermesztés volumene tavaly – előzetes adatok szerint – 2,79 millió tonna volt, szemben az előző év 2,78 millió tonnájával, az idei prognózisok pedig 2,55 millió tonnáról szólnak, ami 8,4 százalékos csökkenés – derült ki a Fresh 2005 Nemzetközi Zöldség-gyümölcs Kereskedelmi Konferencián csütörtökön Budapesten. A helyszín választása rámutat arra, hogy az európai kereskedők szerint Magyarország lehetőségei a zöldség-, gyümölcstermelésben kedvezőek. A különleges klíma jó ízű, kiváló beltartalmi értékű termékek előállítását teszi lehetővé, és Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan az EU kelet-közép-európai kertészeti üzleti és logisztikai központja lehet. Chris White, az Eurofruit magazin igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar piaci szereplőknek keresniük kell a kapcsolatot külföldi partnereikkel az üzlet mellett az esetleges – határokon átnyúló – összefogás érdekében is.
A KSH adatai szerint tavaly a zöldségfélék és gyümölcsök kivitelének értéke 11 százalékkal, 155,6 milliárd forintra, behozataluké pedig 4 százalékkal, 73 milliárd forintra növekedett. Az uniós csatlakozás ugyanakkor nehéz helyzetet teremtett az ágazatban is – emlékeztetett Mártonffy Béla, a FruitWeB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Egyrészt a csatlakozás egybeesett a szektor európai mélyrepülésével, ami alacsony árakat és erős piacot hozott, másrészt tavaly az első negyedévi kormányzati támogatás után az ágazat semmilyen uniós támogatáshoz nem tudott hozzájutni, ami kritikus helyzetbe hozta a különböző gazdasági szinten szerveződött termelői értékesítő szervezeteket, a tészeket. A belépéssel ráadásul egy új termékszerkezetet kellett, illetve kell létrehozni, növelve a friss áruk arányát – tette hozzá Mártonffy. Az ágazatból ugyanakkor 15 éve hiányzik a kutatási és fejlesztési program, így egy kiváló piacokkal és adottságokkal rendelkező ország nem tud kellő mennyiségű terméket megfelelő időben és formában előállítani. Ez a magyarázata annak, hogy a kertészeti ágazatban időnként túltermelés van, mégis áruhiányra panaszkodik a kereskedelem. A magyar szakértők szerint ma Magyarországnak az ágazat kapcsán két dologra kellene koncentrálnia: a piacvédelemre, azaz az import minőségének hatékony ellenőrzésére, valamint a marketingre a piac növelése céljából. Döntő továbbá a Nemzeti Fejlesztési Terv II. ágazatspecifikus összeállítása és a tészek másod- és harmadlagos szerveződését elősegítő jogszabályi háttér, továbbá a hazai és uniós támogatás biztosítása.
