Tavaly az előző évinél 5 százalékkal kevesebb, 1,89 milliárd liter tejet termeltek Magyarországon, ebből a Tej Terméktanács tagjai közé tartozó feldolgozók 1,55 milliárd liter tejet vásároltak fel, ami több mint 7 százalékkal marad el az előző évitől – hívták fel a figyelmet egy szakmai rendezvényen csütörtökön. Ennek hátterében az áll, hogy sok termelő a felvásárlási ár múlt év eleji drasztikus csökkenése miatt abbahagyta gazdaságtalanná vált tevékenységét. A veszteségeket az agrártárca még az év elején meghirdetett kiegészítő termelői támogatása és a kvótaalapú támogatás sem kompenzálta.
A negatív tendencia idén folytatódott: az első négy hónapban a felvásárolt tej mennyisége az alacsony bázishoz képest mérten is további 5–7 százalékkal csökkent, így idén mintegy 100 millió literrel kevesebb tejet vásárolhatnak fel a tavalyinál. A termelők jelenleg literenként 6–10 forintos veszteséget szenvednek, a termelői ár ugyanis literenként 58–88 forint között szóródik, de a szűkített önköltség literenként átlagosan 69,4 forint, míg a felvásárlási átlagár 65,45 forint – mondta Istvánfalvi Miklós, a terméktanács elnöke. Utóbbi tavaly 62,09 forint volt, 18 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. A minőségi tejtermelésben viszont pozitív tendencia tapasztalható, ugyanis a tavalyi 97,85 százalék után az idén 99 százalékra nőtt a minőségi tej aránya a felvásárolt volumenen belül, vagyis vélhetően leginkább a nem extra minőséget termelők hagytak fel a tehéntartással. A felvásárolt tej zsírtartalma idén az első négy hónapban 3,68, míg fehérjetartalma 3,25 százalék volt.
A terméktanácsi tag feldolgozók belföldön tavaly tejegyenértékben kifejezve 1,295 milliárd kilogrammnyi tejterméket értékesítettek, csaknem 5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, idén az első négy hónapban azonban az előző év azonos időszakához képest 5 százalékkal kevesebbet. Tavaly a főbb termékcsoportok (fogyasztói tej, sajtok, savanyított tejtermékek) értékesítése növekedett, idén az érlelt sajtoknál, a gyümölcsjoghurtnál és a fogyasztói tejnél, valamint a túró esetében tapasztalható jelentősebb (9,13–10,4 százalékos) forgalomcsökkenés, elsősorban az import következtében.
