Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavaszi vetési munkákat a napokban befejezik a gazdálkodók, legalábbis erre lehet következtetni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) legfrissebb adataiból. A tavasz későn jött, áprilisra az évszakhoz képest hűvösebb, időnként csapadékosabb időjárás volt jellemző, a lehullott csapadék 50–140 milliméter között alakult. A hónap vége felé a nappali felmelegedés erősödött, s több napon keresztül is meghaladta a 20 Celsius fokot, de a hajnali órákban a mélyebb fekvésű területeken néhány alkalommal talaj menti fagyok is előfordultak.
A késői kitavaszodás következtében a tavaszi szántóföldi munkák csúcsidőszaka áprilisra tolódott át, s a földeken igen intenzív munkavégzés folyt, aminek következtében jól haladt a vetés. Az agrártárca szakértői szerint az őszi kalászos gabonák fejlettségi állapota jó, fejtrágyázásuk és gyomirtásuk a legtöbb gazdaságban már be is befejeződött. A déli megyékben az őszi árpa kalászol, a terméskilátások pedig biztatóak. Virágzik az őszi káposztarepce, a fénybogár elleni védekezést a termelők időben és eredményesen elvégezték.
A cukorrépa-termelők csaknem 4 százalékkal már túl is teljesítették a vetési tervet, de jól áll a tavaszi árpa, a mag- és zöldborsó vetése is, a tervezetthez képest 97,7, 95,7, illetve 99,8 százalékos elvetési aránnyal, de 91,4 százalékban földbe került már a napraforgó is. A kukoricát 982,6 ezer hektáron vetették el, ami a tervezett 1,2 millió hektárhoz viszonyítva 79,3 százalék.
A csemegekukoricát is elkezdték földbe tenni május elején. A tapasztalatok szerint egyre több termelő keres valamilyen hosszú távú integrációs kapcsolatot, ami az értékesítés biztonságán túl a termelés szakszerűségének, szervezettségének növekedését is jelenti. Az előző évi értékesítési nehézségek miatt a vöröshagyma és a csemegekukorica vetésterülete csökken, a melegigényes palánták szabadföldi kiültetését pedig a hűvös idő és a fagyoktól való félelem késleltette.
