Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió statisztikáin alapuló közösségi prognózis szerint a kibővült EU bruttó baromfihús-termelése (vágott súlyban) az idén egy százalékkal, 11,2 millió tonnára növekszik a tavalyi 11 millióról, az élőállat-kivitel pedig 6 ezer tonnán stagnál, így a nettó termelés 11,184 millió tonna lehet a tavalyi 11,063 millió után. Ebből a régi uniós országok termelése fél százalékkal, 9,28 millió tonnára növekszik az előrejelzés szerint, az új tíz tagországé azonban ennél dinamikusabban, 4 százalékkal emelkedik. Az uniós prognózis a közösségi import 9,2 százalékkal, 534 ezer tonnára növekedésével és az export 5 százalékos, 963 ezer tonnára való csökkenésével számol, 10,755 millió tonnás uniós piac mellett, ami 2 százalékos növekedésnek felel meg. Az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás az EU 25 tagországában 0,4 kilogrammal, 23,5 kilogrammra növekedhet, ez 2 százalékos pluszt jelenthet a régebbi tagországokban, az újakban az idén még stagnálás várható.
Magyarországon a várható uniós növekedési tendenciával szemben csökken a baromfiállomány. Az első negyedévben 4,6 százalékkal kevesebb, élősúlyban 96,5 ezer tonnányi baromfit vásároltak fel a tavalyi év azonos időszakához képest – mondja Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója. A terméktanács adatai szerint az első három hónapban 22,3 százalékkal visszaesett a korábban sikerterméknek számító pulyka felvásárlása, libából 13,7 százalékkal szintén kevesebbet vásároltak fel. Csaknem 50 százalékkal több mint 7 ezer tonnára bővült ugyanakkor a kacsa felvásárlása, de a csirkéé is 3,5 százalékkal növekedett a múlt év első három hónapjához viszonyítva.
A pulykaágazat látványos visszaeséséhez hozzájárulhatott, hogy a pulykahízlalás önköltsége az első negyedévben 268,64 forint volt kilogrammonként, a felvásárlási árak pedig ennél alacsonyabbak, igaz, a csirke esetében is hasonló a helyzet, a felvásárlás mégis növekedett, hiszen a beállított csirkéket el kellett adni. Kívánatos lenne, ha a csirketenyésztők összefognának és a feldolgozóknak, multinacionális kereskedőknek bizonyos ár alatt nem adnák oda a terméket, figyelemmel a különben egyértelműen kiszámítható veszteségre – véli Somlai Gyula, a Vasi Broiler Beszerző és Értékesítő Szövetkezet ügyvezetője.
A baromfipiacon a gazdasági feltételek – elsősorban a támogatások csökkenése miatt – már tavaly kedvezőtlenebbé váltak – hívja fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Rt. Az állomány az év végén 32,8 millió volt, 4,7 millióval kevesebb, mint az előző évben, és az idén további tízszázalékos csökkenés valószínűsíthető a rosszabb körülmények között dolgozó baromfitelepek leállása miatt – vélik a kutatók, akik arra figyelmeztetnek, hogy bár Magyarország továbbra is a baromfihús mintegy negyedét exportálja majd, s az újonnan csatlakozott országokban némi piacszerzés valószínűsíthető, viszont a távol-keleti és brazil alapanyagok térnyerése miatt egyre nehezedő versennyel kell számolniuk.
