Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kína az ágazat korszerűsítésével idén 8–10 százalékkal, 225–228 millió tonnára növelheti kokszszéntermelését. Ezzel stabilizálhatja a világpiaci árakat, amelyek tavaly több mint duplájukra, tonnánként átlagosan 262,35 dollárra emelkedtek.
A Bloomberg által ismertetett kínai és japán felmérések szerint csökkenőben van a koksz ára: a világ legnagyobb kokszexportőrének és -felhasználójának, Kínának a kikötőiben a tonnánkénti árak az első negyedévben 20 dollárral, 225–235 dollárra csökkentek. Tavaly májusban a globális tonnánkénti árak még 450 dolláros csúcsot állítottak föl, mert Kína a belföldi igények miatt kvótákkal szabályozta a külföldi értékesítést, s ezzel lecsökkentette a kínálatot, mellesleg lehetővé tette India és más versenytárs országok piaci részesedésének növelését.
Most az említett fejlődés hatására kapacitástöbblet mutatkozik a kínai piacon, így a belföldi árak is esnek. A hanyatlásban közrejátszik, hogy az európai és japán acélgyártók más országokból – például Lengyelországból, Ukrajnából és Indiából – próbálnak kokszot beszerezni. A kínai acélgyártók ugyanakkor idén előreláthatóan 19 százalékkal, 300 millió tonnára növelik kapacitásukat és több mint 150 millió kokszot használnak fel.
A múlt évben Kína 15,08 millió tonna kokszot adott el más országokban. Legnagyobb vásárlói az európai országok, Japán, Brazília és az Egyesült Államok voltak.
