Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon 2004-ben rekordmennyiségű, csaknem 17 millió tonna gabonát takarítottak be, ami 41 százalékkal haladja meg az előző kilenc év átlagát, s túlszárnyalja még a kimagaslónak számító 2001. évi, 15 millió tonnás gabonatermést is. A hazai szükséglet körülbelül 8 millió tonna, az ezen felüli, azaz 9 millió tonna gabonát külföldön kellene értékesíteni. Ez azonban, tekintettel az árakra, nem olyan egyszerű.
Várták az intervenciót
Az EU-csatlakozás előtt a hazai gabonaárakat a világpiaci árak határozták meg. A belépés óta azonban a magyar terményt is felajánlhatja a tulajdonosa uniós intervencióra. Ez felborította az eddig megszokott piaci magatartást: a gazdák az intervenciós ár reményében nem siettek a termény értékesítésével. Nem csoda, hiszen ez az ár a nyár végi-őszi piaci árakhoz képest akár 30 százalékkal magasabb árbevételt ígért. Ezért alakulhatott ki mára az a helyzet, hogy a megtermelt gabona túlnyomó része az országon belül van, és az intervencióra felajánlott áru mennyisége már most 4 millió tonna – amely a teljes hazai gabonatermés 24 százaléka – május 31-ére pedig az 5,5 millió tonnát is megközelítheti.
A gabonafelvásárlás lebonyolításáért felelős Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2005. március 31-éig 2,7 millió tonnányi kapacitásra kötött raktárbérleti szerződést, ennek kétharmada 12+12 hónapos időre szól, egyharmada pedig ennél rövidebb időre biztosít teret az intervenciós árunak. A hivatal azonban csak 1,6 millió tonna gabona felvásárlását hajtotta végre, ami a teljes felajánlás 41 százaléka. A vonatkozó rendeletek értelmében a gabona felvásárlását a felajánlástól számított 7 hónapon belül (az Európai Bizottság átmenetileg meghosszabbította az eredeti 4 hónapos határidőt), de legkésőbb 2005. július 31-éig végre kell hajtani. Azaz négy hónap maradt a maradék 2,4 millió tonna gabona, valamint a további felajánlások felvásárlására, ami az államnak jó, nem jó viszont azoknak az árutulajdonosoknak, akik az intervenció felgyorsulására és ennek folyományaként a piaci, illetve a tőzsdei árak emelkedésére vártak.
Nehézkes exporttámogatás
Az intervenció lebonyolítása persze minden esetben a tagállam feladata, most azonban megkérdőjeleződött, hogy hazánknak lesz-e elég ideje a kötelezettsége teljesítésére, annak ellenére, hogy a felvásárlási idő meghosszabbodott. Az újabb határidőből való kicsúszástól való félelem miatt az utóbbi időben több javaslat és intézkedés született, amely az intervenció felgyorsítását célozza.
A szaktárca elsőként – még a határidő meghosszabbítása előtt – egyedüli megoldásnak a hazai gabona külföldön, elsősorban német és belga raktárakban történő tárolását vázolta fel. Hamar kiderült azonban, hogy nem ez az egyetlen és nem is éppen a legjobb megoldás. A szakemberek ezzel szemben a hazai raktárbázis feltérképezését, raktárépítést, az intervencióra átvett árukészlet pályáztatását és a fuvarhátrány kompenzálását szorgalmazták.
Az MVH honlapján március végén jelent meg 320 ezer tonna intervenciós áru exporttámogatására vonatkozó ajánlattételi felhívás. Ennek hatására elvben raktárkapacitás szabadulhat fel, ahová újabb intervencióra felajánlott gabona diszponálható. Csakhogy eddig mindössze egy cég nyújtott be ennek kapcsán exporttámogatási pályázatot, és az sem nyert (a következő forduló éppen ma van), a szakmai szövetség pedig kevesli a szubvenciót (NAPI Gazdaság, 2005. március 30., 15. oldal).
Közraktárjegyre fizetnek
Született megoldás a közraktárba letett, intervencióra felajánlott áru felvásárlásának gyorsítására is. A 66/2004. és 67/2004. FVM-rendeletet módosító 25/2005. (III. 26.) és 26/2005. (III. 26.) FVM-rendelet lehetővé teszi a közraktárak intervencióba való bevonását. Az előzetes várakozásokkal ellentétben azonban a korábban kiállított közraktári jegy mégsem jelent automatikus belépőt az intervencióba. A módosítással gyakorlatilag csak azon szakemberek köre bővül, akik az előírásoknak megfelelően ellenőrzik a raktárakat és átveszik az árut. A vonatkozó gyakorlati útmutatókkal (közleményekkel) együtt mégis előrelépést jelent az intézkedés, mert felgyorsítja az ügymenetet.
Az intervenciós ügyintézés rendje szerint először a közraktár szakemberei a közraktári ügymenetnek megfelelően kiállítják a közraktári jegyet az intervencióra felajánlott árumennyiségről. Ezután a közraktár felajánlja intervencióra az illető raktárt. Az MVH raktározási szerződést köt a közraktárral, helyszíni ellenőrzés nélkül. Ezt követően a közraktár szakemberei az intervenciós feltételek szerint megmintázzák az árut és átveszik azt az MVH megbízottjaként. Ezután kell bevinnie a szükséges dokumentumokat a közraktárnak az MVH-hoz, amely kiállítja ez alapján a jóváhagyó határozatot a gabona felajánlónak és ezzel egyidejűleg a közraktárnak bevonás céljából visszaadja a közraktárjegyeket.
Ezt követően 45 napon belül ezen raktáraknál az MVH helyszíni ellenőrzést végezhet az áru mennyiségét, minőségét és a raktár megfelelését illetően. Amire tekintettel a közraktárak a korábban feltételezett raktárak mintegy harmadával már eleve nem is kötnek szerződést, így a közraktárakon keresztül biztosított intervenciós raktárkapacitás 700 ezer tonnára csökken. Kétségtelen azonban, hogy a felvázolt intézkedéssel elmozdulás történt a gabonaintervenció eredményes végrehajtására, de még így is kétséges, hogy valamennyi felajánlott tételt sikerül-e átvenni határidőre.
