Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság 2005. március 10-én döntött arról, hogy öt nyilvános árlicitet nyit meg a harmadik világ országaiba irányuló exportra: a búza esetében 300 ezer tonnára a Cseh Köztársaságból, 320 ezer tonnára Magyarországról, 93 ezer tonnára Lengyelországból és 80 ezer tonnára Ausztriából. Ehhez jön még hozzá félmillió tonna árpa Németországból. Mint azt megírtuk, Brüsszel a lényegében fuvartámogatásként funkcionáló külön támogatást a „szárazföldi”, azaz tengerrel nem rendelkező országok esetében tartotta indokoltnak a búza esetében. A felvásárolt gabona világpiaci értékesítésekor ugyanis a szárazföld belsejében lévő országok kedvezőtlenebb helyzetben vannak a tengerparti országoknál a magasabb fuvarköltségek miatt.
Magyarország nem kritizál
Az EU-nak a külön exportszubvenciót támogató gabonapolitikája azzal a kockázattal jár, hogy megnőnek az intervenciós raktárkészletek – vélik uniós gabonapiaci szakértők. Az Európai Bizottság az intervenciós készletek növekedését kockáztatja azzal is, hogy a kelet-európai országok csaknem 800 ezer tonnás intervenciós búzaexportját kizárólag áprilistól júniusig végzi. Ezt – az Agrafil szerint – különösen a francia gabonalobbi kritizálja, mivel a hatalmas közép- és kelet-európai intervenciós árumennyiség elhelyezése a világpiacon csökkenő árakat vonhat maga után. Az alacsonyabb árak pedig tömeges intervenciós felvásárlást okozhatnak, amivel bezárul a gabonakör.
Mi sem kritizáltuk a franciákat, amikor tonnánként 6-10 eurós uniós támogatást kaptak – reagál a fentiekre Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége főtitkára. A szervezet korábbi álláspontja szerint a magyar intervenciós gondokon az új szubvenció segíthet, de alapvetően nem oldja meg a helyzetet, mivel az EU új támogatásától függetlenül Magyarországon július 31-éig fel kell vásárolni minden intervencióra felajánlott gabonát. Eddig az időpontig az új támogatás azonban legfeljebb csupán félmillió tonna gabona értékesítését „könnyítheti meg” a raktárak ürülése és az intervenciós felajánlás szintjének csökkenése miatt.
Intervenciós gabonakörök
A várakozások alapján mindenesetre 5,5-5,8 millió tonnányi magyar intervenciós gabonával kell megküzdeni, miközben a raktárkapacitás véges, igaz, az utóbbi időben a hosszabb távra használható kapacitás csaknem kétszeresére, 1,685 millió tonnára bővült, míg a rövid távon használhatókban 895 ezer tonnát lehet betárolni. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatai szerint a múlt hét közepéig intervencióra kukoricából 2,6 millió tonnát, búzából pedig 1,5 millió tonnát ajánlottak fel, ami összesen 4,1 millió tonna, ezt Magyarország már jelezte Brüsszelnek.
A múlt hét közepéig azonban mindössze 1,16 millió tonnát – kukoricából 660 ezer, míg búzából 500 ezer tonnát – vásároltak fel a felajánlott áruból. Makay György korábban is rámutatott arra, hogy legalább 1,5 millió tonna intervenciós áru felvásárlására van szükség, később pedig folyamatos pályáztatásra, mivel Magyarországról technikai okok miatt körülbelül félmillió tonna gabonát lehet kivinni egy hónap alatt. Idő kell továbbá a szállítórendszer felpörgéséhez is, nem beszélve arról, hogy az első szállítmányok a döntéshez képest csak 2-3 hónap múlva hagyhatják el a raktárakat, ugyanis a technikai lebonyolítás is időbe telik (NAPI Gazdaság, 2005. március 2., 15. oldal).
Kevés a fuvartámogatás
A Magyarországra vonatkozó búzaexport-támogatási pályázatot már kiírták, az első pályázatokat március 31-ig, azaz e hét csütörtökig kell beadniuk a piaci szereplőknek – mondja Makay György. Hozzáteszi, hogy a szigorú feltételek miatt az első körben nem várható túl sok jelentkező. Meg kellene változtatni a kiírást, amire már tettek is javaslatot, s bíznak benne, hogy még csütörtök előtt sor kerül erre, mivel eddig lehet Brüsszellel közölni a pályázati feltételeket, illetve az esetleges változtatásokat.
A főtitkár megfogalmazása szerint a pályázati rendszer jelenleg bonyolult és bürokratikus, tonnánként 5 eurós pályázati biztosítékot kell letenni minden pályázónak, amit visszakapnak ugyan, de annak, aki támogatást nyer, ezenfelül tonnánként 25 eurót kell végrehajtási biztosítékként elkülönítenie. Makay szerint a kalkulált fuvarköltség-térítés sem elegendő, mivel nyomott árakkal számoltak. A szövetség számításai szerint a pályázatban kalkulált, tengerhez legközelebbi – Kalocsára és Hartára vonatkozó – 17,96 euró tonnánkénti fuvarköltség-térítésnél 3,4 euróval, a legtávolabbiaknál pedig 5,6 euróval kellene több támogatás az exporthoz, ami még az alacsonyabb költségtérítéshez hozzáadott számított többlet alapján is 960 ezer eurót jelentene a 320 ezer tonna árura vonatkozóan.
