Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén a tavalyinál átlagosan 17 százalékkal kevesebb gabona terem Magyarországon, mint a múlt évi 16,6 millió tonnás csúcs – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisából. Mint azt Vanicsek Mária, a GKI Rt. kutatásvezetője lapunknak elmondta, kukoricából 15, búzából 14 százalékkal kevesebbet várnak a tavalyinál. A GKI szerint a búzatermelés jövedelmezősége mintegy háromszorosa lesz a 2001. évinek, a kukoricatermelésé pedig még ennél is nagyobb mértékben emelkedik, ezért idén e növény vetésterületének növekedése várható. A termelési kedvet előreláthatóan fenntartják a jó jövedelmezőségi viszonyok, mérsékelhetik azonban a gabona értékesítése és raktározása körüli problémák, a tényleges eredmény pedig erősen függ az időjárástól – hangsúlyozza a GKI.
A megyei földművelésügyi hivatalok tájékoztatása alapján úgy tűnik, hogy az őszi kalászos gabonák meghatározó többsége nem szenvedett jelentős károsodást a télen, mivel a terület nagy részét hótakaró borította, ami védelmet nyújtott a rendkívüli hideg ellen – tájékoztatnak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM). Azokon a táblákon azonban, ahonnan az erős szél elhordta a havat, vélhetően különböző nagyságú károsodással kell majd számolni, de ennek mértékét csak a kitavaszodást követően lehet majd megállapítani – teszik hozzá az agrártárca szakértői.
Mindent összevetve valóban jól teleltek a gabonafélék – erősíti meg Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetsége (MOSZ) titkára. A szakember szerint összességében attól sem kell tartani, hogy a belvíz vagy az árvíz miatt számottevő kiesés lesz az idei gabonatermésben. A vetésterület számottevő részén ilyen nem fordulhat elő – hangsúlyozza, hozzátéve, hogy amikor a belvíz károsítja a termést – a belvízzel érintett, gabonával vetett terület eddig összességében nem több 40-50 ezer hektárnál, ami az összes termőterület töredéke –, akkor másutt jobb termés szokott lenni. Az árterekre pedig nemigen vetnek olyan növényt, amelyet az árvíz károsítani tudna – magyarázza.
Az összes termés kedvező kilátásaira vonatkozó várakozást ugyan nemigen módosítja tehát a belvíz és az árvíz, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vízkárt szenvedő gazdálkodóknak nem lesznek gondjaik. A belvíz leginkább az alföldi területeket sújtja, Csongrád, Békés és Hajdú-Bihar megyék a leginkább érintettek. A MOSZ információi szerint a védekezési munkálatokat hátráltatja, hogy az állami belvízelvezető csatornákat a kezelők korábban nem hagyták használható állapotban, ami különösen Csongrád megyében okoz fennakadásokat.
