Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Április 1-jétől napi 500 ezer hordóval, 2 százalékkal bővíti kitermelését az OPEC, amennyiben az árak tartósan a jelenlegi szinten maradnak, további 500 ezer hordós növelés következhet – döntött a világpiaci kínálat 40 százalékát adó szervezet a tegnapi ülésén. A nyersolajjegyzések ennek hatására 41–48 centtel csökkentek, a későbbi órákban azonban visszaemelkedtek a nyitószintek fölé: az amerikai könnyűolaj határidős jegyzése 54,82, a londoni Brenté 53,40 dolláron állapodott meg. A hektikus ármozgás is azt mutatja, hogy az OPEC kvótanövelését már a múlt héten beárazta a piac, amely a tegnap megvalósultnál nagyobb módosításban bízott – mondta lapunknak Oláh Flórián, a Hamilton Tőzsdeügynökség Rt. nemzetközi határidős piaci üzletágának elemzője. A szakértő hozzátette, hogy az OPEC-tagállamok jobbára azzal indokolták a visszafogott kitermelésbővítést, hogy a magas ár kevésbé a fundamentális, mint inkább a spekulatív keresletből adódik, így az export jelentősebb bővítése esetén nem lenne biztosított az elvárt – 40–50 dolláros – olajár.
A Bloombergnek és a Reutersnek nyilatkozó elemzők egy része ugyanakkor úgy véli, hogy az OPEC-tagországok rendelkezésére álló kapacitásból aligha futja a termelés komolyabb bővítésére. A kuvaiti olajminiszter szerint az OPEC napi 2 millió hordónyi fölös kapacitással rendelkezik, ebből 1,5 millió hordónyival Szaúd-Arábia – a szaúdi olajminiszter állításának megfelelően. Jelenleg hivatalosan napi 27 millió hordó nyersolajat termelnek ki az OPEC-tagországok, a szaúdi terveknek megfelelően ez napi 28,2 millió hordóra bővülhet. A mostani kvótanövelés hatását azonban csak májustól érzékelhetik a felhasználó országok, mivel az OPEC-tagországok ma is a kvótát meghaladó olajmennyiséget dobnak piacra.
Az árak vonatkozásában meglehetősen eltérően nyilatkoznak az elemzők. Akad olyan vélekedés is, amely szerint a 60 dolláros szintet is elérheti az idén az olajár, a következő pár hónap vonatkozásában azonban többnyire némileg csökkenő árakkal számolnak. Ez annál is inkább valószínű, mivel a magas árak tartósságában a befektetési alapok által támasztott spekulatív keresleten felül az észak-amerikai területeken uralkodó, az átlagosnál hidegebb időjárás is nagy szerepet játszik. Oláh Flórián szerint a tavaszi hónapokban 47 dollárra gyengülhet az amerikai könnyűolaj és 45 dollárra a londoni Brent határidős jegyzése, a nyár elejétől azonban ismét emelkedő tendencia érvényesülhet.
A magyarországi üzemanyagárakban mindez akkor okozhat – akár 10 forintot is meghaladó – csökkenést, ha a forint nem veszít sokat értékéből a dollárral szemben. Az üzemanyagárakat tehát jelentősen befolyásolhatja az euró–forint és az euró–dollár kurzus alakulása. A mostani elemzői álláspontok a jelenleginél gyengébb euró–forint kurzust és továbbra is gyengülő dollárt irányoznak előre. Csengeri Ervin, a Hamilton Tőzsdeügynökség Rt. devizapiaci elemzője szerint a dollár legfeljebb 12-13 forinttal erősödhet a következő hónapokban.
