Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Az emelkedő olajárakkal nincs mit tennie az OPEC-nek” – nyilatkozta Hugo Chávez venezuelai elnök arra a felvetésre, hogy az ismét történelmi magasságokban szárnyaló árakra esetleg a termelés bővítésével reagálhatna a szervezet. Az egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a március 16-án esedékes ülésen nem kerül sor a kitermelési kvóta csökkentésére, de az emelésére sem. A világpiaci kínálat 40 százaléka fölött diszponáló OPEC tagországainak miniszterei ugyanis attól tartanak, hogy a fűtési szezonból kifutva ismét olyan szintre emelkedik a fűtőolajkészletek szintje, hogy árcsökkenést idézhet elő. Az OPEC pedig 40 és 50 dollár közötti ársávban gondolkodik 2005-re.
Az év elején becsültnél nagyobb mértékben bővülő világpiaci kereslet hatására már harmadik napja áll 53 dollár fölött az amerikai könnyűolaj jegyzése. Az utóbbi négy hétben 18 százalékkal emelkedett az árfolyam, amely csütörtökön elérte az 55,20 dolláros szintet is, pénteken pedig 53,54 dolláron fejezte be a kereskedést. A londoni Brent jegyzése 25 centes csökkenést követően 51,70 dolláron állapodott meg múlt hét pénteken, miután csütörtökön az 53 dolláros szintre kúszott fel a jegyzés.
Olajpiaci elemzők szerint a második negyedévben sem kell számítani a kereslet mérséklődésére, a gazdasági növekedés várható mértéke mellett a világgazdaság megbirkózik az akár a jelenlegi szintet is meghaladó árakkal. A magas árak elsősorban az erős világgazdasági növekedésnek köszönhetők, a legutóbbi becslések szerint globális szinten 4,3 százalékos bővülésre lehet számítani, de a második legnagyobb felhasználó országban, Kínában 8 százalékot meghaladó növekedést prognosztizálnak – emlékeztet Pletser Tamás, az Erste Bank elemzője. Szezonális tényezőként vehető számításba a szokásosnál hidegebb márciusi időjárás, amely az Egyesült Államok fűtőolajkészleteit apasztja a kívántnál nagyobb mértékben. Pletser felhívta a figyelmet a spekulációs kereslet élénkülésére: a befektetési alapok a tavaly év végi kivonulásukat követően az utóbbi hetekben visszatértek a kőolajpiacra is. Ez 2-3 dollárral dobhatta meg az elmúlt hetek ármozgásait.
Az amerikai könnyűolaj és a az északi-tengeri Brent az uráli kőolajnál nagyobb mértékben drágulhat a következő években. Az úgynevezett savanyú (kénben gazdagabb) és édes (kénben szegényebb) nyersolajféleségek ára között ugyanis évről évre nő a differencia, mivel az európai és az indiai környezetvédelmi szabályok alacsonyabb kéntartalmú üzemanyagokat írnak elő – állítja Pletser. Rövid távon tehát extra kereslettel kell szembenézni az édes olajféleségek piacán, holott már most is maximálisan kihasználják kapacitásukat a kénszegény olajat exportáló országok (például Nigéria). A világpiaci kínálat 40 százalékát adják ma az édes, 60 százalékát a savanyú olajféleségek, a tartalékoknak viszont már háromnegyede a kénben gazdagabb nyersolajból kerül ki. Az OPEC szintén a savanyú típusú olajból bővíthetné kitermelését – jegyzi meg az elemző. Hosszú távon, 5–7 éven belül lesz képes a feldolgozó piac technológiai lépésekkel reagálni a piaci igény megváltozására, ennyi időbe telnek ugyanis a kénmentesítő beruházások.
Rövid távon a mostanival megegyező, magas árakat prognosztizálnak az elemzők, Pletser szerint a 45–55 dolláros sávon belül is inkább 50 dollár fölött mozog majd az idén az árfolyam. A magyar piacon ez minden bizonnyal feszíti az üzemanyagárakat – teszi hozzá az elemző –, a gyenge dollár azonban jelentősen tompítja az áremelkedés hatását.
