Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szójaliszt májusi jegyzései a héten 10 százalékkal emelkedtek, szerdán már a 2560 jüant is elérték a Talieni Árutőzsdén (DCE). A drágulást a brazíliai aszály miatti gyengébb terméskilátás váltotta ki. Mint a Bloomberg jelentéséből kitűnik, a brazíliai helyzet azért kelt aggályokat Kína legnagyobb árutőzsdéjén, mert az ázsiai ország éves keresletének mintegy felét az Egyesült Államok és Argentína mellett ebből az országból fedezi. Kína az Egyesült Államok után a takarmányozásra használt szója második legnagyobb felhasználója, kereslete idén a prognózisok szerint 15 százalékkal, 21,4 millió tonnára bővülhet.
Farkas László, a Bólyi Rt. kereskedelmi igazgatója szerint egyelőre fenntartással kell kezelni az áremelkedéssel kapcsolatos híreket. Mivel a déli féltekén a betakarítás még az elején tart – s eddig csak a rövidebb tenyészidejű, kisebb termést hozó fajtákkal végeztek –, hosszú távú következtetést még nem lehet levonni. Áprilisig azonban valószínűleg magas marad a világpiaci ár, mivel azonban Dél-Amerika termésbecslése csak mintegy 1-2 millió tonnával csökkent, így is rekordterméssel, mintegy 100 millió tonnával kell számolni.
Az igazgató emlékeztetett arra, hogy 2004 első és második negyedévében a spekuláció, valamint Kína hatalmas megrendelése soha nem látott áremelkedést idézett elő a szójapiacon. A termény ára nyáron tetőzött, hazai viszonylatban 380 dollár volt tonnánként. Ettől Farkas szerint az idei év árai jóval elmaradnak majd: áprilisban tonnánként mintegy 304 dollár, júniusban pedig ennél is jóval alacsonyabb árak várhatók. A tavalyi árrobbanásnak elsősorban az állattenyésztés és a takarmányipar itta meg a levét, mivel a magas árak terheit nem tudták érvényesíteni termékeikben.
Magyarország évente 20-30 ezer tonna szóját termel. A legjelentősebb termőterületek Baranya, Somogy, Békéscsaba valamint a Kisalföld térsége. A termesztéssel foglalkozó vállalatok száma 30 körüli. A termesztés előnyös „mellékhatása” a magasabb gabonahozam – teszi hozzá Farkas László – ugyanis vetésforgóban alkalmazva a szója segíti a többlet gabonahozam elérését a következő évi kalászosoknál. Az igazgató szerint a hazai szójatermesztés jövőjét az jelentheti, hogy várhatóan felértékelődik a nem genetikailag módosított (GM) áru a vásárlók körében, valamint kiszámítható és tervezhető fehérjeforrást jelenthet a hazai piacon. Világpiaci jelentősége pedig a fejlődő országok fogyasztásának növekedése révén fokozódik majd. A világban az 1990-es évek elejéhez képest majdnem megduplázódott a szójatermelés. A jövőben sokkal nagyobb az esély a tartós áremelkedésre – hívja fel a figyelmet Farkas – ugyanis a szélsőségessé vált időjárási viszonyok bizonytalanná teszik a termést.
