Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ellenszavazat nélkül döntött a régió géntechnológiai mentességéről – mondta lapunknak Lajtmann Csaba, a Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum koordinátora. A tanács által elfogadott javaslatot a Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórummal az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület, a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége készítette elő és kezdeményezte, hogy megakadályozzák a géntechnológiával módosított (gm) növények üzemszerű termesztését a régióban. A határozat indokai között a gm növények használatát övező tudományos bizonytalanság, valamint a hagyományos gazdálkodás és a természeti környezet genetikai szennyezéstől való védelme szerepel.
A dunántúliak szerint a tanács saját hatáskörében hozott önkéntes vállalása nem áll ellentétben az európai és hazai jogi szabályozással. Nyugat-Dunántúl Magyarországról elsőként csatlakozott azon európai régiókhoz, akik a nemzetközi és nemzeti szint mellett regionálisan is próbálják megakadályozni a génmódosított növények termesztésének lehetőségét az Európai Unióban. Európa-szerte számos régió, város és falu nyilváníttatta már magát gm-mentes övezetté vagy indította el ennek folyamatát: ma legalább 25 európai országban van ilyen kezdeményezés.
Az EU a regionális tanács döntését nem fogadja el, a gm-mentességi igényt ugyanis csak termelői közösség nyilatkoztathatja ki – reagált a hírre Hullán Tibor, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója. Emlékeztetett arra, hogy a napokban több újságcikk is felhívta a gazdálkodók figyelmét a fekete kukoricavetőmag-behozatal és felhasználás veszélyeire (NAPI Gazdaság, 2005. február 24., 4. oldal). A félreérthetőség elkerülése érdekében a szakember ezúton is felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon tiltott a gm fajok fajtáinak termesztése, és szigorúan büntethető az, aki akár forgalmazóként, akár felhasználóként tevékenykedik. A génmanipuláció tilalmának oka az idegen megtermékenyülés, szennyeződés veszélye. Ma ráadásul az EU-ban élők jelentős része fél a gm fajták esetleges káros hatásaitól, és ezért gyakorlatilag eladhatatlan a termék vagy az azzal szennyezett áru. A génmanipulált vetőmag használatának tilalma kiemelten vonatkozik az „idegenmegtermékenyülő” kukoricára.
Magyarországon tavaly 8 millió tonnánál több árukukoricát termeltek, s körülbelül 25 000 hektáron hibridkukorica-vetőmagot, és igen jelentős a csemegekukorica-termesztés is. A birtokszerkezet tagoltsága, a kukoricabogár elleni vetésváltásos védekezés pedig jelentősen megnehezíti a szükséges szigetelő távolságok megtartását. Az illegálisan becsempészett és nagy valószínűséggel gm „fertőzött” kukoricamag elvetése így tragikus körülményeket idézhet elő az egész ország területén. A kukorica szennyeződése megtermékenyüléskor ugyanis visszafordíthatatlan folyamat. Az őrölt paprikával, a zöldpaprikával az utóbbi időben előforduló problémák minden gazdálkodót figyelmeztetnek: csak azt szabad termelni, forgalmazni, ami kárt sem a termelőnek, sem a környezetének nem okoz. Romániában több cég termel legálisan szigorú, ellenőrzött viszonyok között hibridkukorica-vetőmagot. Ezek az ellenőrzési eljárások következtében nem lehetnek gm „fertőzöttek”, s minden esetben rendelkeznek gm-mentességet igazoló vizsgálati eredménnyel. Volt azonban már példa zsákhamisításra, ezért a terméktanács azt ajánlja, hogy a gazdálkodók vetőmagot csak a cégek megbízott magyarországi forgalmazóitól vásároljanak.
