Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyáltalán nem, esetleg kisebb mértékben kell árat emelniük a takarmánygyártóknak az idén – mondta lapunknak Hoffman Flórián, a Bábolna Takarmányipari Kft. területi képviselője. A szakember emlékeztetett arra, hogy a keveréktakarmányok árai a szemes takarmányok – illetve a bőséges múlt évi gabonatermés – árcsökkenése következtében mérséklődtek tavaly Magyarországon , de olcsóbbak lettek a takarmányok fehérje alapanyagai – a szója és a halliszt – is. Az idei terméskilátások eddig jónak ígérkeznek – nagyobb belvízveszélyről sem érkeztek eddig hírek –, a takarmányipari szakemberek így most abban reménykednek, hogy a jó újabb gabonatermés mellett alacsonyan maradnak a fehérje alapanyagok árai is. Ebben az esetben a takarmányárak ugyanis az egész évben tarthatók lesznek a jelenlegi, viszonylag jó szinten, már amennyiben maradnak a jelenlegi euró- és dollárárak a forinthoz képest. Az árfolyamtét persze nagy: ha az euró erősödik, akkor az unióból, illetve a világpiacról származó alapanyagok forintértéke is növekszik, ami árnövelő tényező lehet – magyarázta Hoffman Flórián.
Lapunk piacról származó információi szerint a keveréktakarmányok átlagára Magyarországon jelenleg tonnánként 25–28 ezer forint, a szemes takarmányoké pedig 25 ezer forint körüli, míg a takarmányárak egyik alapanyaga, a szója 60–65 ezer forint tonnánként. A baromfiágazatban ennél magasabbak a takarmányárak. A brojlercsirke-takarmányok átlagára 50–60 ezer forint is lehet, a pulykáé pedig – miután esetében a fehérjeigény jóval nagyobb – még ennél is magasabb. A sertés- és szarvasmarha-takarmányok értelemszerűen olcsóbbak. Míg ugyanis egy pulyka tápjában 28 százalék nyersfehérje van, addig egy tejelő tehén tápjában 17–19 százalék található.
A mezőgazdaság soha nem tapasztalt változásokon megy keresztül, a takarmánygyártó vállalatok vagy átalakultak az utóbbi években vagy eltűntek a piacról – mondta T. Pearse Lyons, a takarmányok adalékanyagait gyártó amerikai Alltech Inc. elnöke a cég szerdai konferenciáján Budapesten. Az Alltech eddigi legnagyobb – 32 országban 40 rendezvénnyel járó – idei európai előadókörútja során a mikotoxinokra koncentrál, mint az európai takarmányipar és állati eredetű élelmiszer ágazatok jelentős aggodalmat keltő témakörére. A több mint 200 millió dolláros árbevételű cég alapító tulajdonosa szerint a gombák anyagcseretermékének számító mikotoxinok lappangó veszélyt jelentenek az alapanyagokra és a késztakarmányokra. Gyakran láthatatlanok és kombinációban pusztító hatást gyakorolhatnak az állatok egészségére és termelő teljesítményére. Ezen túl felhalmozódhatnak az állati eredetű termékekben és szennyezhetik az élelmiszerláncot, pedig létezik már olyan anyag – például a Mycosorb –, amely megköti a mikotoxint.
Lyons emlékeztetett arra, hogy a gyógyszeripari vállalatok mostanra nyereségesebb területekre vonultak, elhagyva az agrárszektort, ennek ellenére továbbra is a mezőgazdaság az „élelmiszerlánc szíve”. Mivel azonban az alapanyagárak általában túl magasak, a fogyasztók pedig sok esetben nem fizetik meg a minőséget – miközben az árakat a szupermarketek tartják kézben –, a takarmányiparban is új stratégiára kell váltani, új piacokat létrehozni. Napjaink genetikája soha nem látott állati termelési potenciált kínál, a mai állatállomány ugyanakkor új takarmányozási stratégiát igényel, mivel a kiemelkedő teljesítményű mai állatok a csúcsteljesítmény és a rossz egészségi állapot közötti keskeny választóvonalon egyensúlyoznak – hívta fel a figyelmet az elnök, utalva arra is, hogy az élelmiszer-kereskedelmi láncok többségében ma már nincs helye antibiotikum-maradványoknak a húsban. – Miért ne hoznánk létre tehát új, antibiotikum-mentes hústermékeket és élelmiszereket? – tette fel a kérdést a sikereit valamikor az élesztő- és enzimgyártás terén megalapozó tudós szakember, hangsúlyozva: ma már van olyan adalékanyag, amely jobb, mint a hozamfokozók. A Bio-Mos kísérleti sikeraránya például megegyezik a hozamfokozó antibiotikumokéval, de jobb teljesítmény mellett. Lyons arra buzdította a magyarországi takarmánygyártókat, illetve állattartókat, hogy a Magyarországon az állattartásban még hozamfokozó célra is használható antibiotikumokkal szemben a jövő adalékanyagait használják, különben elbuknak a versenyben.
Az uniósnál szigorúbb svájci piacon gyakorlatilag már most eladhatatlan az olyan baromfitermék, amelynek előállításához a takarmányban hozamfokozót használtak – tájékoztatott Karl Hager, az öt éve alakult, a svájci piacra baromfihúst szállító, felsőlajosi daraboló üzemében ma már 30 főt foglalkoztató Hungary Aliment Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: Svájcban az olyan országokból származó áruk esetében, ahol nem tiltják az antibiotikumok hozamfokozó célú használatát, a termékek címkéjén deklarálni kell például azt, hogy „antibiotikummal vagy más antimikrobiális anyaggal termelhették”. A terápiás céllal használt antibiotikum a hizlalás alatt a betegségek kezelésére megengedett, de ez is csak az államilag engedélyezett, állatorvos felügyelete mellett adott szerek esetében. Magyarországon pedig – mutatott rá Karl Hager – még mindig engedélyezett az antibiotikumok használata hozamfokozó céllal is, ahogyan az EU-ban sem tiltják ezt. A deklarációs kötelezettség alól csak úgy lehetett mentesülni, ha egy hivatalos auditáló szervezet a tartási folyamatot ellenőrizve tanúsítja, hogy a kereskedelmi körbe bekerült állat a tartás során nem kapott hozamfokozás céljából antibiotikumot. A Hungary Aliment Kft. tehát a német IFTA Tanúsító Intézettel elindította a deklaráció-mentességet tanúsító Pusztagold programot, amelyhez majdnem minden baromfi-feldolgozó partnerük csatlakozott már.
