Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ gabonatermése előreláthatóan kevesebb lesz 2005/2006-ban a 2004/2005-ös 1,625 milliárd tonnás rekordterméshez képest – véli a Nemzetközi Gabonatanács (GIC). A szervezet szerint a világ búzatermése 22 millió tonnával csökkenve 599 millió tonna körül alakul 2005/2006-ban, annak ellenére, hogy az északi féltekén várhatóan nagyon kedvezőek lesznek a termelés feltételei. Az Egyesült Államokban ugyanis az őszi búza termőterülete 4 százalékkal, a vártnál nagyobb mértékben csökkent. Kínában és a FÁK-országokban a korábbinál több búza várható, az EU-ban viszont körülbelül ugyanannyira kell felkészülni. Tavaly az előző évinél 28 százalékkal több, 98 millió tonna búzát arattak az EU-ban.
Az uniós stagnálás nem feltétlenül jönne jól a hazai gabonatermelőknek és -kereskedőknek, akiknek a tavalyi rekordtermés után egyelőre a betárolt áru értékesítésével kell megküzdeniük. A Magyarországon intervencióra szánt 3,8 millió tonna kukoricából és búzából 700 ezer tonnát visszavontak: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál elmondták, hogy mind a felajánlott, mind a visszavont rész kétharmada a kukorica. A visszavonás nem a jó értékesítési lehetőségek miatt történt – mondta Székely Gábor. A héten más szervezetekkel együtt Budapesten demonstráló Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) alelnöke szerint lejártak a közraktárjegyek, s a forráshiányos gazdálkodóknak a betárolt árut – az intervenció lassúsága miatt – olcsóbban kellett eladniuk, mint az intervenciós árszint. Németh Imre agrárminiszter szerint mindenesetre már több mint 1 millió tonna intervencióra felajánlott áruból vettek mintát a kifizető ügynökség szakemberei, s ebből 425 ezer tonnát már kifizettek, illetve a kifizetés folyamatban van, több mint 10 milliárd forint értékben.
A túlkínálat okozta magyar gondokon az EU exporttámogatása sem segít, amiről idén már a 3,5 millió tonna unióban betárolt intervenciós búza ismeretében döntöttek. Bár a tavalyi bő termés és a gyenge dollár miatt az unió 2 millió tonna búzára indította újra exporttámogatását, ez inkább más uniós piaci szereplőknek jön jól, például a döntést igen szorgalmazó franciáknak. A francia Gabona Szakmaközi Nemzeti Szervezet (ONIC) exporttámogatás nélkül egyenesen „katasztrofális időszakot” jósolt. A francia és az argentin búza árkülönbsége támogatás nélkül valóban nem elhanyagolható: előbbi tavaly tonnánként 142 euró volt Rouen-ban, szemben a 107 euró fobbal Argentínában. A francia áru 106 euróért kel el kikötőben – tehát az intervenciós árszint felett, így a franciáknál tonnánként legalább 20 euróval vagyunk rosszabb helyzetben a világ búzapiacán – hívta fel a figyelmet Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége főtitkára. A szakember emlékeztetett arra, hogy a legtöbb árutulajdonos megpróbálja a 25 ezer forintos tonnánkénti intervenciós áron értékesíteni áruját – a többiek általában megelégednek 23 ezer forinttal, ám a hazai költségeket figyelembe véve ezen az áron a magyar búza nem versenyképes a világpiacon, az EU pedig versenyezteti a tagállamok vállalkozásait az exporttámogatás tekintetében (NAPI Gazdaság, 2005. január 27., 15. oldal). Az ONIC még a támogatás előtt úgy vélte, hogy az uniós búzaexport 11,2 millió tonna lesz majd a 2004/2005-ös időszak végére, a korábban remélt 13 millió tonnával szemben, a szubvenció nyomán azonban a francia gabonahivatal derűsebb kilátásokat közölt, elemzők szerint viszont mindenütt túlkínálat van.
A magyar búza viszonylagos „drágaságát” nem ellensúlyozza már a valamikor legendás minőség sem, annak ellenére, hogy a nemzetközi kereskedelemben érezhető tendenciává vált a minőségi búza felértékelődése, mivel a magyar búza jórészt már nem ilyen – hívják fel a figyelmet szakemberek. Az esésszám mellett például egy sor más paraméter, például a tésztaképző tulajdonság is fontos jellemzők már. Magyarország korábban – feleslegeit értékesítve – tömegárut adott el a világpiacon, nem tartva szem előtt a minőséget. A jövő ezzel szemben az, hogy a jó minőségű búzát érdemes kiválogatni a tömegáruból, külön tárolva ugyanis nagyobb az esély arra, hogy drágábban el lehet adni, mint a „kommersz” terményt.
Fentiekből következik, hogy Magyarországnak alapjaiban kell átgondolnia gabonagazdálkodását, amennyiben nem bővül a hazai állatállomány. Mivel utóbbi az elmúlt években jelentősen lecsökkent, s esetleges felfutásához is esztendőkre van szükség, a mezőgazdaságban a további feszültségek már most borítékolhatók, bárki lesz is kormányon.
