Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A leuveni katolikus egyetem agrár-közgazdasági intézetének kutatói – Matty Demont és kollégái – tanulmányt készítettek a biotechnológia potenciális hatásáról a kelet-európai gazdaságokban – értesült a NAPI Gazdaság. A kutatók munkájuk során a transzgénikus kukorica, cukorrépa és olajrepce magyarországi termesztését is vizsgálták, megállapításaikat egy hipotetikus ültetvény termesztési adataira alapozva. Ezen a feltételezett ültetvényen 2003-ban 1,15 millió hektáron transzgénikus kukoricát termesztettek, 53 ezer hektáron cukorrépát, 71 ezer hektáron pedig olajrepcét.
A kutatásban feltételezték a kukorica két legismertebb kártevőjének – az európai kukoricabogárnak és a nyugati kukoricagyökér-féregnek – a jelenlétét. Így aztán nem meglepő, hogy számításaik szerint az európai kukoricabogárnak ellenálló Bt-kukorica termesztésével a magyar gazdálkodók hektáronként átlagosan 19 eurót – csaknem ötezer forintot – takaríthatnak meg, még úgy is, hogy a vetőmag árát hektáronként 6 euróval, a jelenlegi vetőmagárnál 10 százalékkal magasabbnak vették. A nyugati kukoricagyökér-féregnek ellenálló Bt-kukorica használatával a magyar gazdák átlagosan 46 eurót – több mint 11 ezer forintot – takaríthatnak meg hektáronként, dacára, hogy a vetőmag a jelenleginél 40 százalékkal drágább lenne, amiből a szaporítóanyag árkülönbözetére hektáronként 25 euró adódik.
Amennyiben a farmerek Magyarországon a totális növényvédő szerekkel gyomtalanítható – azoknak ellenálló – kukoricát, cukorrépát és olajrepcét termesztenének, hektáronként 22, 81 és 20 eurót – tehát több mint 5 ezer, csaknem 20 ezer, illetve majdnem 5 ezer forintot – takaríthatnának meg. A modell készítésénél használt vetőmagárak hektáronként sorrendben: 8, 81 és 12 euró. A kísérlet értékei ugyanakkor csak azt feltételezve helyesek, hogy 2003-ban a kukorica 40 százalékát, a cukorrépa 38 százalékát és az olajrepce 35 százalékát tették ki a transzgénikus növények.
Lapunk számításai szerint fentiek alapján mindenesetre egy 300 hektáros családi gazdaság esetén csak kukoricatermesztéssel számolva növényvédő szernek ellenálló vetőmag használatával több mint másfél millió forintos „megtakarítás” vagy ha úgy tetszik, többlethaszon érhető el, ami persze rögtön meg is duplázódhat, ha még ugyanennyi bérelt földterülettel is számolunk.
A közvetlen anyagi hasznon túl a termény minősége is javul, nem rágja meg a moly, nem penészedik, gombatoxin-tartalma pedig alacsonyabb, vagy nulla – fűzi hozzá az előzőekhez Czepó Mihály, a géntechnológiában érdekelt Monsanto Kereskedelmi Kft. engedélyezési vezetője. Emlékezetes, hogy a kormány az év elején megtiltotta a genetikailag módosított vetőmagok hazai forgalmazását, miután a Greenpeace és több agrárszervezet is tiltakozott a GM-vetőmagok hazai alkalmazása ellen. Czepó szerint a tiltás feloldására leginkább az Európai Unión múlik, a kormánydöntést ugyanis három hónapon belül meg kell indokolni, s amennyiben az érvek nem elfogadhatók, az EU megkérheti az érintett országot, hogy oldja fel a moratóriumot. A végső uniós döntés akár a brüsszeli bizottságig is eljuthat, de ha a magyar kormány nem látja be, hogy rossz döntést hozott, nem valószínű, hogy egy éven belül feloldják a tilalmat – véli Czepó Mihály.
