Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A baromfiágazat eredményessége tavaly az előzetes – nem teljes körű adatszolgáltatáson alapuló – becslések szerint 1,5-2 milliárd forinttal romlott, 430 ezer tonna támogatott élő baromfi felvásárlása mellett, míg az összes felvásárlás több mint 470 ezer tonna volt – mondta lapunk érdeklődésére Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója. Hozzátette, hogy a hazai egy főre jutó baromfifogyasztás a teljes, évi 70 kilogrammos húsfogyasztásnak éppen a fele: 35 kilogramm. A belföldi fogyasztás az utóbbi időben 10 százalékkal növekedett, ez azonban az alacsony árak miatt nem ellensúlyozta az export visszaesését. A csirkecomb ára belföldön például kilogrammonként 390-400 forint, ami lényegében azonos az 1998-as szinttel. A baromfiexport dollárban számolva – még nem végleges adatok szerint – 8 százalékkal, 430 millió dollár körülire csökkent tavaly az előző évhez képest. Az ágazat teljes árbevétele ugyanakkor 220-230 milliárd forint körül alakulhat (NAPI Gazdaság, 2005. január 7., 15. oldal). Fentiekkel együtt az ágazat nettó költségvetési befizető, az egyenleg szakértői számítások szerint 21 milliárd forint.
A terméktanács szerint a magyar baromfiágazatnak idén legalább 8-10 milliárd forint támogatásra lenne szüksége. A baromfisok – szemben a korábbi évek 11-12 milliárdos támogatási szintjével – tavaly 6,3 milliárd forint támogatási lehetőséget kaptak, ebből azonban ténylegesen körülbelül 4,5 milliárd forinthoz jutottak hozzá a piaci szereplők a kifizetések októberi felfüggesztése miatt. A terméktanács támogatási igényét már közölte az agrártárcával, döntés azonban az egyeztetések óta nem született – közölte Erdélyi István, a szervezet elnöke, a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Rt. elnök-vezérigazgatója. A szakember arról is tájékoztatott: szeretnék elérni, hogy az állati hulladék megsemmisítése állami feladattá váljon, ez ugyanis jelenleg kilogrammonként 25 forintos költséget jelent a vágóhidaknak. Emellett idén is fenn kellene tartani a múlt évben kilogrammonként 9,5 forint mértékű, korábban minőségi támogatásnak nevezett, ma a haszonállattartás szabályai szerinti termelés többletköltségeinek támogatásaként számon tartott szubvenciót. Maradnia kellene továbbá a kilogrammonkénti 2 forint állat-egészségügyi támogatásnak ahhoz, hogy a baromfiágazat 2005-ben talpon tudjon maradni. Összesen 600 millió forint lenne még a csak csirkére vonatkozó szalmonellamentesítési támogatás – tette hozzá Takács László.
Erdélyi István felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar baromfiágazatot az olcsó fagyasztott termékek importja, az uniós versenytársakkal folyó küzdelem, valamint a multinacionális áruházláncok belföldi gazdasági túlsúlya mellett – erős exporttevékenysége miatt – az euró/forint árfolyam is kedvezőtlenül befolyásolja, nem beszélve a mintegy 7 százalékos inflációról. Arról, hogy milyen euróárfolyam lenne megfelelő, Kupa Mihállyal értenek egyet, aki szerint egy euró átlagos előállítási költsége ma Magyarországon 270 forint.
Amennyiben a kedvezőtlen helyzet nem változik, a tíz legnagyobb feldolgozó az általa 11-12 ezer közvetlen foglalkoztatott 20-25 százalékát, 2500-2800 főt szeptemberben kénytelen lesz elbocsátani – vélekedett Bárány László, a Magyar Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetsége elnöke, a nyírkércsi Master Good Kft. ügyvezetője. Hozzátette: ez az elbocsátási hullám maga után vonhatja a beszállítói kör egy részének ellehetetlenülését is.
Az EU-csatlakozás előtti elemzések a baromfiágazat kilátásait kedvezőbbnek ítélték a sertéséhez képest, a csatlakozással érvénybe lépő, közös piaci rendtartásból adódó negatív hatásokat azonban az állatjóléti és haszonállat-tartási támogatások megvonása még tovább súlyosbította – emlékeztetnek az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályán. Az agrártárca felügyelete alatt lévő kutatóintézetben tisztában vannak azzal, hogy a szakmai szervezetek az ágazat helyzetét súlyosnak ítélik meg és a gyengülő export hatására a termelés és a baromfiállomány csökkenését jelzik.
Ágazati szakértők szerint a baromfitermelést ma még fenntartja a beruházási és egyéb hitelek visszafizetési kényszere, a feketegazdaságnak eladott vágóállatokért kapott „nagyobb érték” miatt jelentős termeléscsökkenés egyelőre nem következett be, ám ez nem fedi el a készülő összeomlás jeleit. A közelmúltban zajlott le a két legnagyobb integráció – a Hajdú-Bét Rt. és a Bábolna Rt. – fel-, illetve végelszámolása, s velük együtt sok alapanyag-termelő is tönkrement, ráadásul az utóbbi 2-3 hónapban jelentősen csökkent a tojástermelők száma is. Ezek a krízis jelei – tették hozzá.
