Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Egyesült Államok a második szivacsos agyvelősorvadás (kergemarha-kór, BSE) eset ellenére nem változtatja meg döntését: március 7-től enyhíti a kanadai marhahús bevitelére 19 hónapja – az Alberta tartományban észlelt első megbetegedés nyomán elrendelt – tilalmat. A Bloomberg az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) vezető tisztviselőire hivatkozva közölte: az Egyesült Államok szerint a két ország védelmi intézkedései a legteljesebb mértékben szavatolják az amerikai fogyasztók és az állatállomány egészségét. Az említett enyhítés nyomán Kanada kétmillió szarvasmarhát exportálhat déli szomszédjához, hat százalékkal részesedve az ottani vágásokban.
Az USDA szerint előreláthatóan Dél-Amerika kivitele is nő, mivel piacai a más országokban kitört betegségek miatt bővültek, s árai is versenyképesek a jó átváltási aránynak köszönhetően. A dél-amerikai országok Európai Unióba irányuló marhahúsexportja hagyományosnak tekinthető, mértéke a prognózisok szerint növekszik, mivel az EU új agrárpolitikája korlátozza a termelést, amelynek enyhe csökkenésére az unióban máris számítani lehet a közösség agrárreformja következtében – hívják fel a figyelmet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályán.
A fogyasztás a magas árak és a viszonylag szűk készletek miatt a legnagyobb piacokon 2005-ben nem változik. Az Egyesült Államok exportja ugyanakkor 70 ezer tonnával bővülhet, mivel sok ország újra megnyitja piacát az amerikai marhahús előtt. Ezzel együtt 2004–2005-ben az Egyesült Államok marad a legnagyobb marhahúsimportőr.
Egy másik kutatásban az új tagországoknak az EU–25-ök marhahús-előállításából és -fogyasztásából mintegy 10 százalékot, azaz 0,6-0,7 millió tonnát számoltak, hozzátéve, hogy az új tagországokban nem lehet számítani a marhahúsfogyasztás komoly növekedésére. Az EU–25-ben a marhahús-előállítás 2010-ig évi 8–8,3 millió tonna körül alakulhat.
A Magyar Agrárkamara szakértői szerint a főbb állattenyésztési ágazatok közül az EU-csatlakozás szempontjából az uniós visszafogás ellenére is a vágómarha-ágazat helyzete mutatkozik a legkedvezőbbnek. Az ágazat egészét tekintve ugyan a marhahizlalás – a magas takarmányárak mellett – a csatlakozás előtt elvileg majdnem veszteséges volt, de május óta az intézményi árak bevezetése következtében, a támogatások hatására a várakozások szerint, elvileg nyereségessé kellett volna válnia. Az uniós támogatásokat ugyanakkor még nem kapták meg a gazdálkodók – tájékoztattak a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületénél. Emlékeztettek arra, hogy ezzel szemben a gazdák a csatlakozás előtt az egyedenként 40 ezer forint támogatásban minden 12 hónapnál idősebb, nőivarú egyed után részesültek.
A hazai vágómarha-ágazat alapvető gondját az okozza, hogy az elmúlt évtizedben a húshasznú állomány csökkenése a minőségi árualap szűkülését vonta maga után – hangsúlyozzák a kamarai szakértők. Hozzáteszik, hogy a Magyarországon előállított hús minősége a vágásra kerülő állomány szerkezete (kevés húshasznú marha, sok selejt tehén és egyéb, nem húshasznú egyed) miatt elmarad a nyugat-európai országokétól, még azzal együtt is, hogy a marhahúsfogyasztás legalább kétharmada az EU-ban is a „tejtermelés mellékterméke”. A hazai marhahúsfogyasztás alacsony szintje miatt ugyanakkor külpiaci értékesítési kényszer áll fenn, ami jelentősen csökkenti a termelés biztonságát.
