Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ hústermelése, ezen belül a baromfié növekvő trendet mutat, sőt az utóbbi termelése meghaladja a többi húsféle növekedési ütemét. A prognózisok szerint jövőre globálisan 57 342 ezer tonna brojlercsirkehúst készítenek, ami 3,82 százalékkal több a tavalyinál, míg a múlt év növekedése a 2003-as adathoz képest még 1,8 százalék volt. Pulykahúsból jövőre 4956 ezer tonnát termelhetnek, 2,14 százalékkal többet a múlt évinél.
Kérdés, mit hoz a jövő a magyar baromfiszektornak, amelyben a várakozásokkal ellentétben az EU–csatlakozás után nem gyorsult fel a koncentrálódási folyamat. Az ágazat tavaly rossz évet zárt, az európai uniós tagságból adódó új helyzet összességében nem javította a pozícióját – tájékoztat Földi Péter. A Baromfi Terméktanács titkára felhívja a figyelmet arra, hogy a piaci korlátok ugyan megszűntek, de az uniós állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai normáknak való megfelelés, a növekvő állatjóléti követelmények teljesítése, a nyílt piaci verseny felvállalása – beleértve a harmadik országokból származó importot is –, a tőkeellátottság terén mutatkozó hiányosságok, valamint az aktuális támogatási rendszer szűkössége komoly nyomás alatt tartja az ágazatot, amelynek legnagyobb gondja most is az alacsony árszint, s a külpiaci túlkínálat az exportárakat is alacsonyan tartja. Ez is oka lehet, hogy a baromfiexport dollárban számolva – még nem végleges adatok szerint – 8 százalékkal, 430 millió dollár körülire csökkent tavaly az előző évhez képest. Az ágazat teljes árbevétele ugyanakkor 220-230 milliárd forint körül alakulhat.
Adódnak nehézségek időnként a magyar baromfiipar sajátos strukturális termelési és piaci szerkezetéből is. A világ országaiban szinte kivétel nélkül két baromfifaj termelése és kereskedelme dominál, a brojlercsirkéé és a pulykáé, általában a csirke súlya jóval nagyobb. Magyarországon a többi baromfifaj, a pulyka mellett a vízi szárnyasok termelése is jelentős. Az értékesítési nehézségek hatására azonban a termelők az utóbbi két évben kénytelenek voltak jelentősen visszafogni víziszárnyas-termelésüket. Egyebek mellett emiatt is vált tarthatatlanná az ágazat két legnagyobb cégének helyzete: a Hajdú-Bét Rt. felszámolás alatt van, a Bábolna Rt.-t pedig végelszámolják, illetve különböző tevékenységei átalakításának folyamatában van, és a baromfifeldolgozásból lényegében kivonult. Az időközben végrehajtott leépítések, üzembezárások, a termelői kör behajthatatlan kinnlevőségei súlyosan érintették az ágazatot, a fizetésképtelen cégek termelői kilátástalan helyzetbe kerültek. A kisebb vállalkozások is nehézségekkel küszködnek, nem tudnak például megfelelő forrásokat fordítani a marketingre, holott a tavalyi 100 millió forinttal szemben – amelyből 40 millió állami támogatás volt – félmilliárd forintot is el lehetne költeni ilyen célra.
A negatív fejlemények mellett pozitív változások is voltak az ágazatban. Tulajdonosváltások történtek az ipar egyes üzemeinél, néhány vállalkozás megerősödött és részlegesen átvette a két kieső cég tevékenységét. Tőkeerejük azonban a kiélezett nemzetközi verseny szereplőihez képest messze elmarad a kívánatostól.
A jövőt tekintve a magyar baromfiágazatnak nem mindegy, hogy az EU miként engedi be piacára a dél-amerikai – főként a brazil – baromfiárut. Az unióban a belső piac megóvása vonatkozásában kicsúszni látszik a kezdeményezés a termelők kezéből s a közösség az exportban is fokozatosan háttérbe szorul. A zömében továbbfeldolgozásra érkező, az EU-ban felhasznált csirkemell 35 százaléka Brazíliából származik. Amennyiben létrejön a 270 ezer tonna csirkehús vámmentes behozatalát lehetővé tévő megállapodás az EU és a dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur gazdasági szervezet között, az katasztrofális hatást gyakorolhat az uniós csirketermelőkre (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 29., 1–15. oldal). A WTO-tárgyalásokon is nyomás nehezedik az unióra a teljes liberalizálást hozó intézkedések végrehajtása és a meglévő támogatások teljes leépítése érdekében.
