Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi sertéstartás a legversenyképesebbek között van a világon, ennek ellenére a korábbi évek 340 milliárd forintos nagyságrendjével szemben idén több mint 10 százalékkal, hozzávetőleg 300 milliárd forintra csökken a sertéságazat árbevétele. Erről a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára beszélt lapunk érdeklődésére a szervezet évzáró sajtótájékoztatóján. Zádori László hangsúlyozta, hogy a sertéstartás éves átlagban nullszaldós volt, a feldolgozóipar egy része azonban veszteséges, amit a nyereséges cégek nem tudnak ellensúlyozni, így összességében veszteség keletkezik.
kevesebb profit, kisebb állomány
A sertéstartás önköltsége ugyan már mérséklődik – az élő sertésé kilogrammonként 270 forint alá csökkent, míg a felvásárlási ár 284,8 forint –, éves átlagban azonban az önköltség és a felvásárlási ár egyaránt 260-270 forint kilogrammonként.
A kedvezőtlen jövedelmezőségi viszonyok miatt tovább csökken a sertésállomány is, amely tavalyelőtt még hozzávetőleg 5,2 milliós volt, idén viszont már csak 4,2 milliósra tehető. Idén összesen 3,5-3,6 millió sertést vágnak, szemben a korábbi 4,4 millióval, s a heti vágásszám is visszaesett – mondta Hegedűs Géza, a VHT elnöke. Az abrakfogyasztó ágazatok – így a sertésipar is – ugyanakkor igen versenyképesek lehetnének Magyarországon: uniós elemzők szerint 6–8 millió sertést is lehetne tartani az országban már rövid időn belül, ha végrehajtják a szükséges szerkezetváltást – tette hozzá az elnök. Erre az uniós konkurenciával szembeni versenyképesség érdekében a hizlalás és a feldolgozás terén egyaránt szükség lenne Zádori szerint.
Vágóhídmamutot építenek
A szakember felhívta a figyelmet arra a világtendenciára, miszerint a vágás, bontás, darabolás, csontozás egyre inkább elkülönül a készítménygyártástól. A koncentráció mellett ezért Magyarországon is szükség van a vágás és a készítmények gyártásának elválasztására.
A VHT szerint az ágazatban részben a multinacionális élelmiszerláncok miatt – ma Magyarországon 134 vágóhíd tárgyal 6 kereskedőlánccal – szükség van egy nagyobb, évente 1,5-2 millió sertés vágására alkalmas vágóhídra, amelynek a szakemberek szerint termelői tulajdonban kellene lennie. A vágóhídi beruházás helyét még nem választották ki, de húsipari szakértők szerint egyértelmű, hogy – a ,,belvárosokban lévő” vágóhidak bezárásával egyidejűleg – figyelemmel azok földrajzi elhelyezkedésére, körülbelül merre lesz az országban. A vágóhídmamut költsége mindenesetre 25 milliárd forint, míg a sertéstelepek állat-egészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi szempontú rekonstrukciós költsége 60-70 milliárd forint öt év alatt a VHT számításai szerint. A fejlesztésekhez állami segítségre lenne szükség. A vágóhíd létrejöttét – ha nem kapacitásbővítő beruházásról van szó – az EU 45-50 százalékkal is támogathatja, emellett az MFB kedvezményes hitellel, illetve akár tulajdonlással is segítheti.
a helyzet jövőre javulhat
A sertéságazatban jövőre a helyzet várhatóan javul majd, a sertésárak prognosztizált növekedése és a takarmányárak csökkenése következtében. Ezzel együtt elkerülhetetlen a 10 százalékos áremelés 2005-ben – vélik a szakemberek az alapanyagár és az energiaárak növekedésére hivatkozva. A VHT szerint ugyanakkor az ágazatnak nem elegendő az a kormány által a közelmúltban jóváhagyott, több tíz milliárd forintos kedvezményes hitelcsomag, amelyet az ígéretek szerint a sertéstartók ráadásul a baromfiágazattal együtt vehetnek majd igénybe. Zádori úgy véli, hogy ennek egy része a forráshiány miatti lyukak tömködésére megy majd el, így az ágazat továbbra is bízik az állami támogatások jövő évi fenntartásában. Az agrártárca költségvetési átcsoportosítás révén mintegy 20 milliárd forint támogatást tervez a két stratégiai – a sertés és a baromfi – ágazatnak együttvéve. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az EU-csatlakozás óta mintegy 80-90 ezer élő állat érkezett az országba, a sertéshús-behozatalról azonban egyelőre nincsenek adatok, az állami statisztikai rendszer ugyanis nem működik (más agrárágazatok vonatkozásában sem – a szerző). A VHT regisztrációs rendszerét ugyan lehetne használni erre a célra, az állam azonban nem bízta meg a szervezetet ezzel a feladattal.
