Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei rekord-gabonatermés – az összesen várható 16-17 millió tonna búza, kukorica és más szemes termény – tárolása nagy feladat elé állította a mezőgazdászokat. Minden létező tárolóra szükségük van, hiszen a piac – ahogy korábban már többször –, most sem képes „felvenni” a gabonatöbbletet. Állami szakértők úgy vélik, hogy az idei termésből a gabonaintervenció keretében Magyarországról legfeljebb ötmillió tonna gabonát ajánlanak fel az EU-nak, a rendelkezésre álló tárolókapacitás azonban előreláthatóan nem lesz elegendő, annak ellenére, hogy valamelyest könnyítettek a feltételeken azért, hogy minél több raktár alkalmas legyen a célra. A gazdálkodók mintegy hárommillió tonna raktárkapacitást ajánlottak fel intervencióra, s szóba került a külföldi tárolás lehetősége is (ez esetben a szállítási költség nem az érintett gazdálkodókra hárulna).
Az idei gond megoldódik majd, ám a gabonaféléket a termelők a jövőben is csak úgy tudnák jó vagy legalább elfogadható áron értékesíteni, ha a termény – saját tároló révén – a birtokukban lenne. Az áru a szabad ég alatt nem maradhat, ajánlatos zárt, megfelelően szellőztetett tárolótérben, a takarmány- és élelmiszer-biztonsági követelményeknek is megfelelően eltartani az eladásig.
A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) korábbi felmérései – és lényegében a statisztikák is – az mutatják, hogy a szemes termények tárolására körülbelül 700-800 ezer tonna összes befogadóképességű betonsiló, 3-3,5 millió tonna kapacitású fém silótorony és 5,5-6,5 millió tonna áru elhelyezésére alkalmas csarnok és szükségtároló állt rendelkezésre a mezőgazdasági üzemekben (csak a minden szempontból megfelelő kapacitással számolva) – tájékoztat Fenyvesi László, az MGI főigazgatója. Ezek terménykezelési gépei (a tisztítás, a fertőtlenítés, a hőmérsékletmérés, a ki-betárolás, a szellőztetés technológiai eszközei) adottak. Többnyire elfogadható a létesítmények állapota is, mert tulajdonosaik az elmúlt 8–10 évben költöttek rájuk. Műszaki szempontból persze – különösen az úgynevezett csarnoktárolókon – lenne mit javítani, esetenként korszerűsíteni.
Ezek mellett ugyanakkor – és ezt ez az év is bizonyítja –, a piacra is termelő családi gazdaságoknál is rendkívül indokolt volna új tárolók és tárolási technológiák elterjesztése, ezt különben az agrártárca is szorgalmazza – mondja Fenyvesi László. Arra természetesen nem lehet számítani, hogy a mostanihoz hasonló termés számára – akárcsak egy-két hónapra is – magas műszaki színvonalú tárolókat építsenek a külső anyagi források nélkül ma is nehezen működő gazdaságok.
Pedig a tárolók – megfelelő kihasználás esetén – a nagy értékű étkezési és takarmánybúzán kívül vetőmagok, napraforgó és más termények tárolására is alkalmasak, a telepek új tárolóberuházásai egy-két év alatt megtérülnek – hívja fel a figyelmet Fenyvesi László. Ezek nélkül jelenleg a kisebb, de akár a 350-400 hektár földön gazdálkodók is meglehetősen hátrányos és kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert gabonaféléik tárolására többségüknek nincs elegendő raktáruk. Ezért többnyire a volt nagyüzemi, a kereskedelemi, esetenként a feldolgozói bértárolókra kell hagyatkozniuk vagy – még átlagos évben is – közvetlenül a betakarítás után, a tábláról kénytelenek eladni értékesebb gabonaféléiket is.
A főigazgató tájékoztatása szerint az MGI-nél a tárolótelepi technológiák kidolgozásakor az árutermelő családi vállalkozások esetén évi 1200 tonna kukorica és 800 tonna kalászos gabona, vagyis összesen 2000 tonna szemes terményhez szükséges tárolókapacitással számoltak. Az ennél nagyobb vállalkozásoknak 5000 tonna befogadású létesítményt ajánlanak, 3000 tonna kukorica és 2000 tonna kalászos terméssel számolva. Mivel ennél kisebb tároló működtetése nem kifizetődő, a kisebb termelőknek a tészszerű vagy más összefogás, két-három gazda tárolási szövetsége jelenthet megoldást.
