Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyes vélemények szerint az idei takarmánykukorica-termés akár a duplája is lehet a tavalyinak. A kedvező időjárás következtében bizonyos területeken – főként Tolna és Baranya megyében – a hektáronkénti terméshozam elérheti a 8–10 tonnát is – tudtuk meg Orbán Imrétől, az Agrograin Kereskedelmi Rt. vezérigazgatójától. A magyarországi 1,2 millió hektárnyi termőterületen várható takarmánykukorica mennyisége így akár 7,2-8 millió tonnányi lehet.
Az Európa-szerte bőnek ígérkező kukoricatermés miatt viszont bizonytalanná válhat a hazai felesleg értékesítése az uniós piacon. A szokásos 1,5-1,6 millió tonnás magyar takarmánykukorica-export az idén előreláthatólag mintegy 3 millió tonnára nő – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Annál is inkább nagy mennyiségű exportra szánt takarmánykukoricára kell számítani, mivel a hazai állatállomány tavalyi csökkenése következtében jelentősen visszaesett a takarmányok iránti kereslet is. A sertésállománynak a bő – ezáltal olcsóbbá váló – takarmánytermés hatására esetlegesen bekövetkező bővülése pedig becslések szerint csak 5-6 hónap múlva érezteti hatását a takarmányok piacán is.
Az Európai Unión belül a legnagyobb terményfelesleggel jelenleg Franciaország rendelkezik, a magyar takarmánykukorica fő felvevőpiacának számító Benelux-államokban és Németországban a francia szemestakarmánnyal kell versenyeznie a magyar terménynek. Az uniós értékesítési lehetőségek tekintetében Orbán nem derűlátó: szerinte a kukorica árának 20–25 euróval kell az intervenciós szint fölött lennie ahhoz, hogy a hazai termelőknek a szállítási költségek számbavétele után is megérje az uniós piacon történő eladás (ez 31 ezer forint feletti tonnánkénti árat jelent). Ráadásul Nyugat-Európában – Angliában, Dániában, Svédországban – nem használnak kukoricát takarmányozási célra, legfeljebb abban az esetben, ha a kukorica tonnánként maximum 4–9 euróval drágább a búzánál.
Az EU az idén 101,31 eurós intervenciós árat állapított meg a takarmánykukoricára, amihez november 1-jétől további 0,46 euró adódik havonta. Vancsura szerint az intervenciós ár egyfajta biztonságot nyújt a termelőknek, hogy a kukorica ára a tavalyi gyér termésnek köszönhető tonnánkénti 30–40 ezer forint után ebben az esztendőben sem csökken 25 ezer forint alá. Az idei rekordtermés mégsem okoz felhőtlen örömöt a termelőknek: a Magyarországon intervenciós hatósági feladatot ellátó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) előzetes becslései szerint a teljes hazai magtárkapacitás mintegy 12 millió tonnára tehető, míg az eddigi termésadatok és termésbecslések szerint 17 millió tonnára rúg az elhelyezendő gabona mennyisége. Az engedélyezési eljárás miatt azonban a remélt tárolókapacitás is nehézkesen áll fel: augusztus közepén az addig felkínált kapacitás felét hagyták jóvá, ami a becsült maximális tárolóhelynek mindössze egyhatodát tette ki. A kapacitáshiány annak ellenére alakulhat ki, hogy az MVH által felajánlott bérleti díj mintegy 30 százalékkal meghaladja a tárolási költségeket: a tárolási díj havonta és tonnánként 359 forint, míg a rendelkezésre állási díj 89 forint, a havi raktározási költségek ezzel szemben 210–250 forintra rúgnak tonnánként – tudtuk meg Orbán Imrétől.
A szűkös magtárkapacitás miatt az október közepén várható aratás után több termelő is arra kényszerülhet, hogy az intervenciós ár alatt próbáljon túladni a terményen – véli Szemenyei Sándor, az Országos Gabona Terméktanács ügyvezetője. Tárolókapacitás híján elképzelhető, hogy a kukoricát lábon hagyják decemberig, ez azonban a lapunk által megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint könnyen olyan mértékű minőségromlást okozhat, amelynek következtében a termény alkalmatlanná válna az intervenciós felajánlásra.
