BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Negyedével csökkenhet a magyar pamutipari termelés

Komoly gondot okoz egyes magyarországi fonodáknak a sebesen csökkenő gyapotár, mivel termékáraikat már az olcsóbb alapanyaghoz kell igazítani, míg a beszerzési szerződésekben még a magasabb átvételi árak szerepelnek.

2004. augusztus 25. szerda, 23:59

Eddig mintegy 41 százalékkal csökkent a gyapot világpiaci ára 2004-ben, amiben jelentős szerepet játszanak a világ fő gyapottermelőinek nagymérvű beruházásai, valamint a kínai gazdaság importigényének prognosztizált mérséklődése. A pamut világpiaci árának csökkenése elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a pamutfeldolgozó iparág vevői – főként a szövőüzemek – a nemzetközi ármozgásoknak megfelelően alacsonyabb fonalárakat várnak – vélekedik Pehó Árpád, az évi 600 tonna pamutot feldolgozó Hun-Garn Fonó Kft. ügyvezetője. A cég eközben a jelenlegi áraknál jóval magasabb áron megkötött három-négy hónapos beszerzési szerződések alapján dolgozik: ezek szerint 1,70 dollárba kerül egy kilogramm pamut, míg a világpiacon már 1,30-1,40 dollár körül jár a nyersanyag ára. Az iparági nehézségeket jelzi az is, hogy a fonoda kapacitásának mindössze 20 százalékát tudta éves szerződésekben előre lekötni, a világpiaci helyzet alakulása így pillanatnyilag hátrányosan érinti a társaságot. A beszerzési oldalon mutatkozó nehézségeket a magyarországi pamutkereslet folyamatos visszaesése súlyosbítja, az előzetes várakozásoknak megfelelően a pakisztáni, indiai és törökországi importtermékek idén is jelentősen visszafogják a magyar gyártókkal szemben támasztott igényeket. A késztemékimport a kelmekészítő és a szövőüzemek számának csökkenésén keresztül járul hozzá a magyarországi fonalkereslet mérséklődéséhez. A hazaival megegyező minőségű indiai fonal például átlagosan 20 százalékkal olcsóbb, a késztermékek esetén ez az árelőnye még magasabb.
A Mestermunka Fonalgyártó Rt.-nél egyelőre kismértékben érzik a gyapotár csökkenésének hatását – nyilatkozta lapunknak Szendrei István, a társaság vezérigazgatója. Az olcsóbb alapanyagár általában a termékárak mérséklődését eredményezi, Magyarországon azonban ez a hatás egyelőre nem tűnik jelentősnek. A Mestermunka termelésének mintegy 70 százalékát exportálja, így főként a külföldi piacokon tapasztalták, hogy ott a fonal ára követi a pamutét. Mivel ez általában 2-3 hónapos késéssel valósul meg, ebből a fáziscsúszásból remélnek extrabevételt. A Mestermunka Rt. az 5 ezer tonnás magyar pamutkivitel 40 százalékát adja Szendrei elmondása szerint. A vezérigazgató az előző évhez hasonlóan 20-25 százalékos termeléscsökkenést jósol 2004-re a fonalgyártásban, ami jól tükrözi a keresleti oldalon megnyilvánuló tendenciát is.
Azonos folyamatokat vár Zúgó Andrea is, a Csepeli Fonó Rt. ügyvezetője. A Csepeli Fonó évi 1200-1300 tonna pamutot importál, termelésének 90 százalékát tudja előre lekötni, azonban ebben az esetben sem jöhet szóba rögzített ár: a társaság havonta vagy negyedévenként megállapított árakon dolgozik. Ez is a piac érzékenységét mutatja.
A Coats Hungary Kft. működését eddig nem befolyásolta negatívan a gyapotár változása, mivel beszerzéseiket fél–egy éves szerződésekben rögzített árak alapján kötik le, biztosítva egyben a nyersanyag egyenletes minőségét – tudtuk meg Ivády Istvántól, a vállalat ügyvezető igazgatójától. A cég négy évre bérelte ki a Kaposfil Kft. termelő üzemét és a kaposvári társaság dolgozói közül is átvettek 254 személyt. A Coats az 1,9-2 ezer tonna pamut feldolgozására alkalmas kapacitás teljes kihasználását tervezi, emellett a Kaposfil eddigi vevőinek megtartására törekednek.

Arató János
Arató János
Temesi Dániel
Temesi Dániel

Ez is érdekelhet