Magyarország sem európai, sem világviszonylatban nem tartozik a jelentős rizstermelő országok közé, az ágazat jelentősége a hazai szántóföldi növénytermesztésen belül elenyésző – tájékoztatta lapunkat Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) agrárpolitikai kutatások osztályának vezetője. A hazai rizstermelés még a belföldi fogyasztásnak is csupán a tizedét fedezi, így a magyar piac éves szinten 40-50 ezer tonnányi behozatalra szorul. Az AKII adatai szerint a magyar rizs termésátlaga – a kedvezőtlen földrajzi adottságok következtében – 1999–2003 között hektáronként 3,45 tonna volt, szemben az Európai Unió 6 tonnát is meghaladó átlaghozamával. A magyar rizs ugyanakkor jobb minőségű a versenytársakénál, rizskultúránk genetikai állománya pedig jó.
A magyar rizstermelő terület háromnegyede Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyére koncentrálódik. Duka Gyula, a rizst 1310 hektáron termesztő Nagykun 2000 Mezőgazdasági Rt. termelési igazgatója szerint a magyar rizstermelők számára nehéz volt a múlt év. Az olcsó – főként olasz – import a hazai eladási árakat a tonnánkénti 50 000–55 000 forintra szorította le, ami a 3,5–3,7 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett már lehetetlenné tette a nyereséges értékesítést. A csárdaszállási Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 500 hektáron foglalkozik rizstermesztéssel. Izsó Lajos ágazatvezető szerint a múlt évben elsősorban az amerikai, távol-keleti és olasz import volt jelentős, ezek nyomán lett nyomott az ár. A legnagyobb uniós versenytársak az olasz és a spanyol termelők.
Magyarországon az uniós támogatásokra az egyszerűsített kifizetési rendszert alkalmazzák, amelynek értelmében az összes agrártámogatást az agrártárca összevonja, és átalányként fizeti ki a pályázó termelőknek. Tavaly a rizstermelők hektáronként 35 ezer forintnyi támogatást kaphattak. Idén ez az összeg több mint kétszeresére, mintegy 85 ezer forintra nőtt: hektáronként 8 ezer forintot kaphattak területalapú támogatásként még április 30. előtt, továbbá igényelhetnek 7,02 eurós egyszerűsített, valamint 59 ezer forintos nemzeti kiegészítő támogatást hektáronként.
A magyar termelők helyzetét azonban a tavalyi rossz piaci körülmények után tovább ronthatja, hogy a rizs utáni közvetlen jövedelemtámogatás az EU-ban a referenciahozam-tonnánkénti 52,65 euróról a 2004/2005-ös gazdasági évtől 177 euróra nő, az intervenciós ár pedig felére, 300,35-306,35 euróról 150 euróra csökken, ami közel-keleti rizsdömpinget okozhat az uniós piacon. Ráadásul Magyarország jövőre még nem vezeti be az uniós egységes támogatási rendszert, így a 177 eurós brüsszeli támogatásból csak 75 euróra tarthat igényt. Mindez a termelői támogatások drasztikus csökkenését jelenti: bár az egyszerűsített támogatás előreláthatólag mintegy 15 százalékkal emelkedik, a jóval jelentősebb nemzeti kiegészítő támogatás a negyedére esik vissza.
Arató János
Temesi Dániel