Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A külföldön értékesíthető magyar méz mennyiségét nem befolyásolja az Európai Bizottság múlt heti döntése, amely megnyitotta egyes kínai élelmiszer-ipari termékek előtt az unió határait (NAPI Gazdaság, 2004. július 19., 2. oldal). Elsősorban a magyar méz jó minőségének köszönhető az, hogy biztosan elfogy a rendelkezésre álló mennyiség: szemben a kínai akác- vagy a dél-amerikai vegyes virágméz előállítóival a magyar méhészek biztos minőségi és higiéniai hátteret garantálnak a vásárlóknak – hangsúlyozta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A piaci pozíciókat így elsősorban a minőség megtartása révén őrizheti meg a magyar méhészet.
A piacnyitás leghamarabb kora ősszel éreztetheti hatását az uniós piacon, mivel egyrészt akkorra érkezhetnek meg az első szállítmányok, másrészt hagyományosan októbertől indul a fogyasztói mézszezon – közölte Gosztola György, a mézkereskedelemmel foglalkozó East Food Kft. ügyvezető igazgatója, egyben a Méhészeti Terméktanács elnöke. Gosztola hozzátette, hogy a szezonális hatáson felül azért is visszaesett a nyári kereslet, mivel a töltő üzemek kivártak az ázsiai importtal kapcsolatos döntés miatt. A kínai szállítmányok két és fél évvel ezelőtti betiltásakor évente 40–45 ezer tonna mézet exportált az ázsiai ország az EU-ba. Ekkora mennyiségre a közeljövőben ugyan nem lehet számítani, hosszú távon azonban visszatérhet a 40 ezer tonna feletti behozatal. A kínai termelők elsősorban a magyar akácméz piaci pozícióját módosíthatják, a vegyes virágméz esetében jelentős exportőrnek számít még Argentína, Mexikó és Brazília.
Az évente 20–25 ezer tonnára rúgó magyar méztermelés 80 százalékát adják el nyugat-európai országokban. A termelést közel fele-fele arányban az akác- és a vegyes virágméz adja, ezen túl gesztenyéből, repcéből, levendulából, hársból vagy selyemkóróból készítenek mézet, azonban csak az akác- és vegyes virágmézet exportálják. Akácmézből az idén átlagos mennyiséget, 10 ezer tonnát termeltek – ami a tavalyi kiemelkedően jó termelés 70 százalékát teszi ki –, a portéka azonban extra minőségű Bross szerint.
A kínai termékek előtti piacnyitás elsősorban az árcsökkenési tendenciát erősítheti, amely mind az uniós, mind a tengeren túli piacokat jellemzi jelenleg – vélekedtek a szakértők. A kereslet szezonális jellegéből adódóan a nyáron kialakuló árat jellemzően közel 20 százalékkal növelhetik a termelők, mivel a méz sokáig eltartható, így nem kell kényszerűen megszabadulni tőle – mondta Bross. Az OMME elnöke hozzátette, hogy jelenleg az is kedvező lehet, ha sikerül megőrizni vagy valamelyest növelni az akácméz mostani, 640–660 forintos kilogrammonkénti árát, míg tavaly a termelők akár 800 forintot is kaptak az akácméz kilogrammjáért. A vegyes virágméz árára még ennyi ráhatása sincs a szakmának, itt a világpiaci, elsősorban az észak-amerikai átvételi árak a meghatározóak. Ezek, az uniós csatlakozással hatályba lépett alacsonyabb vámtétel (eddig 30, május 1-jétől 17,5 százalék), valamint a kedvezőtlen euró–forint kurzus szerint az idén két euró alatt lesz a vegyes virágméz kilogrammonkénti ára.
Az akácméz árának csökkenése irányában hat a Kínából várható importon és az erős forinton túl a nyugat-európai fogyasztás tavaly nyár óta végbement, 10 százalékos mérséklődése is, ami elsősorban a kínai termék kiesése miatt bekövetkezett drágulásnak tulajdonítható – mondta Gosztola. Így három euró körül alakulhat az idei szezonban a magyar akácméz szállítási költséggel növelt kiviteli ára.
