Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az E minőségű élő sertés ára csak most lett 300 forint kilogrammonként, bár ez az árszint már április környékére volt várható – mondta lapunknak Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az áremelkedés annak köszönhető, hogy a termelők érvényesítették érdekeiket a szerződéskötések során – fűzte hozzá a miniszter. Vége a tavalyi hullámvölgynek, amikor kínálati piac alakult ki, és sok feldolgozó inkorrekt módon járt el a termelőkkel szemben a minősítés vonatkozásában, kihasználva az olcsó import lehetőségét. Jelentős forrásokat emésztett fel ugyanakkor a felesleg piacról való eltüntetése, miközben sok gazda felhagyott a tenyésztéssel az alacsony felvásárlási árak, valamint a magas takarmányárak miatt. Aki közülük ki tudta várni a hullámvölgy végét, arra most felívelő időszak vár – vélekedett a Németh.
A tönkrement, illetve az üzletágból kiszállt gazdák kiesésével a korábbi 5,2 milliós sertésállomány mára 4,3 millió darabra csökkent. A drágulást megelőző időszakban 265 forintról 220 forint alá esett az élő állat kilogrammonkénti felvásárlási ára – tudtuk meg Bolla Kálmántól, a sertéstenyésztéssel foglalkozó Pig-Coop Kft. ügyvezető igazgatójától. A takarmánykukorica ára ugyanakkor az aszály miatt elérte a tonnánkénti 38 ezer forintot a korábbi 20 ezer forintos árszintet követően. Így nem volt ritka az 5 ezer forintos sertésenkénti veszteség sem, hiszen az önköltség kilogrammonként 280–300 forint között alakult. A szorító helyzet az elmúlt hónapban engedett a 290–310 forintos felvásárlási árakkal és a takarmányárak csökkenésével – mondta Tóth Péter, a Spanyolországból is szállító Jamones Segovia Kft. képviselője. A felvásárlási árat 20 forintos, a minőségi előírások betartását szolgáló állami támogatás egészíti ki – tudtuk meg Zádori Lászlótól, a Vágóállat- és Hús Terméktanács titkárától. Mindez szolid nyereséget hozott a termelőknek.
Az ágazat mindazonáltal nehéz versenyhelyzetben van a liberalizált uniós piacon: a spanyol gazdák ugyanis jóval alacsonyabb önköltséggel termelnek, mint a magyarok. Emellett eltűnőben van a magyar sertés zsírosságából fakadó különleges helyzet az uniós szabványoknak köszönhető termékhomogenizáció miatt. A zsírszegény húsok közül pedig a fogyasztók inkább az olcsóbb baromfiakat választják – tudtuk meg Tóthtól. Zádori szerint ugyanakkor nincs félnivalójuk a gazdáknak az export terén: Magyarország a világ első öt leghatékonyabb sertéstermelője közé tartozik. Japánban és Dél-Koreában számítanak a magyar sertésre, a kereslet Spanyolországban és Olaszországban sem csökkent.
A magyar sertéstenyésztő vállalatok hatékonyságának növekedése mégsem várható a közeljövőben: bár a munkaerőköltség jelentősen elmarad a nyugati szinttől, a technológiabeli hátrány a csatlakozással is megmarad. Az uniós támogatások ugyanis leginkább a környezetvédelmi fejlesztéseket szolgálják, amelyek nem eredményeznek költségcsökkenést. A támogatások emellett utófinanszírozásúak, a gazdáknak tehát hitelt kellene felvenniük. A termelők azonban rövid távú finanszírozásra fordítják a hitelfelvételi képességüket – mondta Bolla.
