Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nyugat-Európa tavaly 6,3 milliárd euró értékben adott el élelmiszereket és egyéb mezőgazdasági termékeket a csatlakozó tíz országnak és 6,7 milliárd euróért vásárolt tőlük ilyen árucikkeket. A mezőgazdasági termékek nyugatról keletre irányuló kereskedelme 16 százalékos bővülésével számol a Nemzetközi Közgazdasági Tanulmányok Intézete (IIES) 2000 és 2010 között, míg az ellenkező irányú szállítás csak 8 százalékkal nőhet a becslések szerint. Az uniós mezőgazdasági érdek-képviseleti szervek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a szigorú biztonsági előírások miatt több kisebb tagországbeli gazdaság megszűnhet.
A Nyugat-Európára jellemző nagyobb üzemméretek és hatékonyabb termelés hátterében többek között a magasabb belső kereslet is állhat. Az egy főre jutó hús- és tejtermékfogyasztás eltérései a jelentős jövedelemkülönbségekre vezethetők vissza. Az éves fejenkénti húsfogyasztás Közép-Kelet-Európában átlagosan 71 kilogramm, a nyugati mennyiség egyharmada, a jövedelemszint növekedésétől azonban az étrend változása is várható.
Hasonlóan vélekednek a magyar szakértők: az életszínvonal javulása a húsfogyasztás növekedését hozhatja. A kilencvenes évek elejéhez képest jelentősen csökkent a húsfogyasztás: míg 1990-ben 73,1, addig 2001-ben 67,5 kilogramm volt a fejenkénti mennyiség.
A húskereskedelem vonatkozásában a csatlakozók közül egyedül Magyarország és Lengyelország nettó exportőr, tehát az IIES által valószínűsített reláció e két esetben nem lesz érvényes – mondta lapunknak Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára. Míg a magyar sertéshús, illetve -húskészítmény kivitele 80-90 ezer tonna körül alakul évente, a behozatal a 20-30 ezer tonnás szintet éri el. Minimális célként a jelenlegi kiviteli forgalom fenntartását, illetve lassú növekedését lehet kitűzni, de a hosszú távú fejleményeket egyelőre nem lehet megjósolni – fogalmazott Menczelné.
A behozatalt a vágókapacitás, az állatállomány, valamint a piaci árak aránya határozza meg. A nyugat-európai friss hús sokszor olcsóbb a hazainál, ami a feldolgozók beszerzési struktúráját jelentősen befolyásolhatja. A kivitel idei visszaesése elsősorban a sertésállomány alacsony szintjének tudható be, ennek helyreállását követően jövőre már kedvezőbb feltételekre lehet számítani – fűzte hozzá Menczelné.
A húskészítmények esetében nagyjából kiegyenlített a nyugat-európai és a magyar gyártók külkereskedelmi kapcsolata – mondta Varga Zoltán, a Pick Szeged Rt. húskészítmény-üzletágának kereskedelmi és marketingigazgatója. A Pick csoport (Pick Szeged Rt., Herz Szalámigyár Rt., Ringa Húsipari Rt., Szegedi Paprika Rt.) uniós országokba irányuló húskészítmény-kivitele meghaladja a 3 ezer tonnát évente, ami a Magyarországról származó uniós szállítmányok döntő részét adja. A magyar piacon 104 ezer tonna feldolgozott húsáru fogyott tavaly, az egy főre jutó fogyasztás 9,9 kilogramm volt.
A nyugati irányú magyar kivitel terén nem számít tartós csökkenésre Plesztovics István, a Pick Szeged Rt. frisshús-üzletágának kereskedelmi és marketingigazgatója. A nyugat-európai feldolgozóüzemek hatékonysága révén olcsóbb nyugati hús azonban nagy teret kaphat a magyarországi cégek beszállítói körében. A Pick esetében várhatóan 40 százalék lesz a külföldi alapanyag aránya.
A Pick-csoport viszont – a húspiacra jellemző specializációs trendnek megfelelően – a közeljövőben kivonul a frisshús-piacról – árulta el lapunknak Plesztovics. A specializáció a húsfeldolgozó, valamint a frisshús-értékesítő és -vágó cégek között megy végbe. Az elmúlt egy évben ugyanakkor 500 tonna körül alakult a Pick-csoport havi frisshús-kivitele, a nagyobb piaci szereplők esetében a havi kiviteli teljesítmény átlagosan 1000 tonna.
