Az elmúlt évben 6,5 százalékkal, 83,4 millió tonnára bővült a világgazdaság egyhavi acéltermelése, ezen belül a 25 tagú Európai Unió 16,2 millió tonna acélterméket dobott piacra a Nemzetközi Vas- és Acélintézet (IISI) áprilisi jelentése szerint. Ez 2,5 százalékos bővülést jelent, miközben Kína 21 százalékkal növelte termelését. A folyamatosan emelkedő árak mellett érdemes a teljes gyártókapacitást kihasználni - állítja a Bloomberg által idézett brit MEPS International Ltd. tanácsadó cég. A termelés növelésének egyetlen gátja jelenleg a nyersanyaghiány.
Az acéltermékek világpiaci, így magyarországi árai is átlagosan 40-80 százalékkal növekedtek az elmúlt 6 hónapban, de volt olyan termék, amelynek megduplázódott az ára - közölte lapunkkal Sefer Stevan, a Thyssen-Krupp Ferroglobus Rt. elnöke. Az elmúlt 50 év legdinamikusabb drágulási tendenciája azonban nem változtatja meg a magyarországi acélfelhasználás alakulását, mivel az acéltermékek feldolgozói előbb-utóbb érvényesítik áraikban a magasabb beszállítói költségeket. Néhány feldolgozónak ugyanakkor komoly likviditási gondot jelentenek a magasabb alapanyagárak. A gyorsan változó árak okozta bizonytalanság miatt az egyébként szokásos negyedéves beszállítói szerződések helyett egy hónapos megállapodásokat kötnek a cégek - mondta Kalmár Zoltán, a Dunaferr-csoporthoz tartozó Dutrade Rt. igazgatója.
Az 1992-es mélypont óta folyamatosan a GDP növekedését meghaladó ütemben bővül a magyarországi acélfelhasználás, és ez a következő öt-hét évben is így lesz - véli Sefer. Míg a fejlettebb ipari országokban 400-500 kilogramm az egy főre jutó éves acélfelhasználás, addig Magyarországon 230 kilogrammot ért el a mutató tavaly. A belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezi a szakma, mivel a magyarországi gyártók egy része leállt, a megmaradt kapacitás pedig csaknem 100 százalékban kihasznált, ezenkívül jobbára hagyományos minőségű árukat kínál. A kereslet ugyanis egyre inkább a továbbfeldolgozott (például horganyzott) acéltermékek iránt nő, Magyarországon azonban ilyenekből keveset gyártanak - állítja Sefer. Az acéltermelés magyarországi fejlődése tehát a minőségi változás irányában mehet végbe, a kapacitások bővítéséről az EU más tagországaiban sem lehet beszélni. A drágulást elsődlegesen okozó, sokat importáló kínai gazdaság ugyanis 2007-re kiépíti a saját szükségletein túl exporttermelésre is képes acélipari kapacitásokat - mondta Sefer.
A túlkereslet mellett a magasra szökő nyersanyagárak felelősek az acélpiaci drágulásért: a koksz, a kokszolható szén, az acélhulladék és a vasérc ára 100-200 százalékkal emelkedett tavaly november óta - közölte Kalmár. Mivel a kínai kereslet jelentős csökkenésére nem lehet számítani a közeljövőben, az árak csak a kínálat növekedése révén indulhatnak tartósan lefelé. A bányakapacitások bővítése pedig legalább két-három évet vesz igénybe - tette hozzá Kalmár. A következő években tehát mindenképpen magasabb árakkal kell számolni.
