Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világon 1990–2002 között 57 százalékkal emelkedett a tojástermelés, 2001 és 2002 között azonban csak 1,7 százalékkal – derül ki az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) piaci információs osztályának adataiból. Tizenkét év alatt a legnagyobb mértékben, 144 százalékkal Kínában nőtt a termelés, míg az EU-ban ugyanezen időszakban csak 4 százalékkal bővült, 2001–2002 között pedig már 0,4 százalékkal csökkent.
Az unióban ráadásul komoly változások előtt áll a tojástermelés – hívják fel a figyelmet az agrárkutatók. Az agrárpiacok további liberalizálása és az EU közelgő keleti bővítése erősíti majd a harmadik országok tevékenységét és a csatlakozó országok termelőinek jelenlétét a német tojás- és vágóbaromfi-piacon. Ahol a tojóállománnyal kapcsolatos újabb, az uniósoknál is szigorúbb helyi rendelet szerint 2007. január 1-jétől tilos lesz a tojókat ketrecben tartani, így a tojástermelés Németországban drasztikusan csökken majd.
Picit módosulhat ez a helyzet, mivel a ,,piros-zöld” kormány addig megbukhat a következő választáson – idézi a németországi véleményeket a hétvégén onnan hazatért Földi Péter, a Magyar Tojásszövetség titkára. A másik megoldás, hogy a szárnyasokat nem ketrecben tartják, hanem úgynevezett röpdében, amelynek méretei és állatjóléti funkciói valamelyest különböznek a ketrecétől. Ez esetben is csökken ugyan az állomány, de nem annyira jelentősen, mint korábban vélni lehetett – magyarázta a titkár. Erre a piaci szegmensre – tette hozzá – a magyar termelők számítanak is, a felkészültebbek biztosan eleget tudnak majd tenni a kinti előírásoknak.
Magyarországon jelenleg 13,5 forint a tojás önköltsége, dobozban azonban már 15,5 forint, ennek alapján a termelőknek legalább 18 forintot kellene kapniuk érte, ez azonban nem teljesül, főként a húsvét közeledtével – hívja fel a figyelmet Földi Péter. A termelés 80 százalékát adó, mintegy 15 nagy hazai tojástermelő üzem ugyanis a nagy áruházláncoknak szállít, azokban pedig ilyenkor akciók zajlanak, 12,5-13 forintért is adják az árut. S mivel az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény tiltja a beszerzési ár alatti értékesítést, az áruházláncok a 15 százalékos áfával csökkentett árat adják csak oda a termelőknek. Van persze ebben némi jó is: ilyenkor kiürülnek a készletek, annak ellenére, hogy a klasszikus húsvéti hímes tojás helyett egyre jobban fogy a csokitojás. Az igazi tojásszezon ma már karácsony előtt van, a legtöbb tojás ugyanis a főzéshez-sütéshez kell.
Magyarországon különben a KSH adatai szerint évente 3,3 milliárd körüli tyúktojást termelnek, a keltetőtojással együtt. Ebből mintegy 2,8 milliárd csak az étkezési mennyiség, a 2002. évi egy főre jutó 284 darabos fogyasztásból kiindulva. Utóbbi nemcsak az Európai Unió 222 darabos értékénél nagyobb, hanem az unióban 266 darabos fogyasztásával első Spanyolországénál is. Az EU-ban a legkevesebb tojást – évi 157 darabot – a portugálok fogyasztják, míg például Japánban 330, Kínában és az Egyesült Államokban pedig 260 darab az egy főre jutó éves tojásfogyasztás.
