Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sertéshizlalás önköltsége termelőtől függően kilogrammonként 50-91 forinttal haladja meg az értékesítési árat, ez az egyértelmű veszteség egy 120 kilogrammos hízó esetében 6000-10 920 forint - tájékoztattak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM). A Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) adatai szerint ugyanakkor a sertéstartás önköltsége 290 forint, ehhez képest a felvásárlási ár átlagosan 235 forint kilogrammonként, amit 20 forint támogatás egészít ki 255 forintra. Ennek alapján a kilogrammonkénti veszteség 35 forint, a sertésenkénti - fenti súllyal számolva - 4200 forint. A vágósertés felvásárlási árszintje ráadásul az idén februárban 13 százalékkal volt alacsonyabb a tavaly februárinál, az előző év azonos időszakának értékétől pedig 19,31 százalékkal marad el - miközben a takarmányárak az egekbe szöktek a tavalyi aszálykár nyomán.
Fentiekből egyértelműen következik, hogy a statisztika ugyan eltérhet valamelyest, ám ez nem változtat a kialakult helyzeten: mostanság nem érdemes sertést tartani Magyarországon. Azok a kisebb gazdálkodók tehát, akik az önfogyasztásra szántnál több sertést tartottak, eladás helyett még a napokban is inkább háznál levágják azokat az állatokat, amelyek még ott maradtak az ólakban a téli disznóvágások után, annak ellenére, hogy a legtöbb megyében a felvásárlók folyamatosan veszik az élő sertést kilogrammonként 230-250 forintos áron, azonnali fizetés mellett. Legalább 300 forintot tartana ugyanis méltányosnak hízójáért egy a gazdálkodáshoz valamicskét is konyító gazda. Akinél azonban nehezebb helyzetben vannak a nagyüzemek, utóbbiak ugyanis mindenképpen kénytelenek értékesíteni állataikat a nyomott áron.
A szaktárca is tisztában van vele, hogy a rossz piaci helyzet miatt a nagy hízókibocsátású telepek szinte mindegyike csökkenti a kocalétszámot, többen abba is hagyják a termelést. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például három nagy létszámú sertéstelepet számoltak fel és további két-három megszüntetését tervezik, de Komárom megyében is két telepet ürítettek ki. Eközben folytatódott a demonstráló gazdák részéről kifogásolt lengyel sertéshúsimport, aminek visszaszorítása érdekében azonban a kormány a szükséges lépéseket már megtette (NAPI Gazdaság, 2004. március 17., 1-3. oldal). A vágóhidaktól kapott információ szerint viszont jelentős mennyiségű és nagyon jó minőségű élő sertés érkezik folyamatosan Csehországból Magyarországra. Kedvező fejlemény, hogy az Európai Unió leállította a teljes húsexportjára január óta vonatkozó, kilogrammonként 100-106 forintos támogatását. Az uniós visszalépés következtében az ázsiai piacokon megszűnhet a magyar exportőrök veszteséges értékesítése (NAPI Gazdaság, 2004., március 17., 1. oldal).
A rossz piaci környezetben az 5000-8500 forintért kapható választási malac ára csak az állomány csökkenése hatására emelkedhetett némileg, a kereslet és a kínálat ugyanis egyaránt nagyon alacsony. A VHT-nek az önköltségre alapozott számításai szerint a hazai sertésállomány várhatóan 20-25 százalékkal csökken az idén, illetve még nagyobb mértékben akkor, ha a nemzeti támogatások vonatkozásában az EU tagországokhoz viszonyítottan a meglévő hátrányunk megmarad. Szakértői számítások szerint több mint nyolcezer család jövedelmi helyzete alakulhat meglehetősen kedvezőtlenül emiatt.
