Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A januári időjárás az őszi vetések, valamint a mélyszántott területek esetében általában megfelelő volt, bár a lehullott csapadék mennyisége az elmúlt évben kialakult vízhiányhoz képest csekélynek bizonyult - hívják fel a figyelmet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakértői. Hozzáteszik, hogy az egymást váltó fagyos és enyhébb időszakok még nem viselték meg az őszi vetéseket, s a lehullott csapadék mind a növénnyel fedett, mind a felszántott területeken többségében le tudott szivárogni a talajba. Ennek ellenére még jó ideig kérdéses, milyen lesz az idei búza - vélik a szakemberek. Kovács Endre, az Agrimpex Terménykereskedelmi Kft. kereskedelmi igazgatója mindenesetre jó termésre számít. Szerinte az új búza jegyzése nem az ótermés kínálata kapcsán csökken, sokkal inkább azért, mert az Európai Unióban idén a tavalyi 82 millió tonna helyett 98 millió tonnás búzaterméssel számolnak, a múlt évi 6 tonnával szemben 7 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett.
A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a búzára és a lisztre bevezetett, tonnánkénti 11 ezer forint „exportadó” következtében gyakorlatilag leállt a kivitel, s a kínálat máris érződik a piacon.
Az export központi visszaszorítását a kivitel dinamikus növekedése előzte meg - derül ki az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) piaci információs osztályának adataiból. Ezek szerint a múlt évi gyenge, 2,9 millió tonnás búzatermés és a magas belföldi búzaárak ellenére tavaly júniustól novemberig 715 ezer tonna búza hagyta el az országot, mintegy 40 százalékkal több, mint 2002 ugyanezen időszakában, amikor pedig a termés 3,83 millió tonna volt. Míg azonban az exportár 2002-ben az említett hónapokban 3-6 ezer forinttal haladta meg a hazai termelői árakat, 2003-ban ez idő alatt a különbözet már csak 1-3 ezer forint az exportár javára, elsősorban a dollár árfolyamcsökkenése miatt.
A búzapiacon eddig mindenesetre csökkentek az árak, mivel a kereskedők a megdrágított kivitel helyett inkább a belpiacon próbálják meg eladni a náluk lévő, a termelőktől már korábban felvásárolt készleteket, a hazai malomipar azonban - kivéve egyes malmokat - nemigen vásárol már, mert beszerezte a szükségletét. Kovács Endre szerint a közraktárakba letett búza 90 százaléka a malmoké. Míg tavaly december végén összesen 2,28 millió tonna gabona - ebből több mint 800 ezer tonna búza - volt a közraktárakban, idén január végén összesen már csak 2 millió, illetve búzából több mint 700 ezer tonna - mondják az AKII piaci információs osztályán.
A Budapesti Árutőzsdén (BÁT) ez év február 15-én még 50 ezer forint fölött volt a búza ára a legközelebbi határidőre, azóta azonban folyamatosan csökkent, mostanában gyenge forgalom mellett. A márciusi és májusi jegyzés ára még így is magas szinten, 46 ezer forint felett változott a napokban. Tegnap 45 300 forint volt a búza márciusi, illetve 45 800 forint a májusi ára a BÁT-on - a mindkét határidőre limittel bekövetkezett, némi korrekciónak tekinthető emelkedést követően is -, a távolabbi, már az új termésre vonatkozó jegyzések pedig kissé nőttek vagy stagnáltak.
A felvásárlási árszint a búzánál lényegében november óta 40 ezer forint fölött van, igaz, néhány hétig 50 ezer forint fölé is felment - emlékeztetnek az osztályon. Adataik szerint az év első hónapjának termelői ára 15-25 ezer forinttal szárnyalja túl a korábbi évek januári árszintjeit. A világpiaci árnak elfogadott francia alapminőségű búza értékét pedig jelenleg 8-10 ezer forinttal haladja meg, pedig 2002 elején a világpiaci ár még 2-3 ezer forinttal volt magasabb. A kutatók úgy vélik, hogy a jövőben a búza termelői árát a közraktárban elhelyezett termény felszabadulása, az importárak alakulása és a várható új termés mennyisége, illetve minősége alakítja majd.
