Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nagy nyári szárazság a tógazdasági halászatra is káros hatással volt, amit nem tudtak kellőképpen enyhíteni az ezt célzó intézkedések - tájékoztatta lapunkat Orosz Sándor, a Haltermelők Országos Szövetségének (HOSZ) igazgatója. A legutóbbi, június végi becslés szerint a szárazság miatt 5 százalékos bevételcsökkenéssel lehetett számolni a haltartásban, de a kár régiónként, tavanként - így gazdaságonként is - eltérő. Az előrejelzést nehezíti, hogy a visszaesés - már ahol bekövetkezett - akár 70 százalékos is lehet.
Az aszálynak leginkább kitett gazdaságok jellemzően a Dél-Dunántúlon vagy a Duna-Tisza közén lévő, kisméretű, völgyzáró gátas halastavak mellett üzemelnek. A természetes vízutánpótlás megszűnése ugyanis e tavak kiszáradásához vezetett. A több tóval rendelkező halgazdaságok áttelepíthették az állományt, de ezt csak kevesen tudták megtenni. Az aszály miatti vízveszteség az agrártárca szerint is gondokat okozott, bár kényszerlehalászásokkal és ivadékmentéssel csökkentethető volt a halpusztulás. A minisztérium a halgazdálkodókat is bevonta az aszály miatti kártérítésre jogosultak körébe, így többletköltségeik egy részét ez pótolhatja - tájékoztattak a tárcánál, ahol elmondták: a kárigényeket még nem összesítették.
A haltermelés mennyisége az elmúlt években állandó volt és országos szinten az idén sem számítanak jelentős halhiányra. 2003-ban várhatóan 21 ezer tonna körüli halat fognak ki, tavaly 23 336 tonnát értékesítettek. Az étkezési célú hal menynyisége 13 676 tonna - az összes termelés 58,6 százaléka - volt tavaly. Az összes haltermelésen belül a tógazdasági és intenzív tenyésztésből származó mennyiség 19 524 tonna volt, ami a termelés 83,7 százaléka. Ebből a forrásból a nagyméretű, idősebb halak kerülnek az étkezési célú áru közé, tavaly 11 573 tonna mennyiségben. Az idén ettől valamivel eltérő arányszámokat okozhat az aszály, de a fogyasztók ellátását ez valószínűleg nem veszélyezteti - tájékoztatott a HOSZ igazgatója. A Halászati Terméktanács által ajánlott felvásárlási ár a ponty esetében 530, a busánál 180 forint kilogrammonként. A fogyasztói árakkal kapcsolatban Orosz megemlítette, hogy az áruházláncok árversenye miatt az sem mondható most meg, mennyibe fog kerülni a decemberi ponty. Bár a ponty piaci ára kilogrammonként 700-750 forint körül mozog, a láncban dolgozó boltok akár 300 forintért is árulhatják. A budapesti fogyasztói ár valamivel magasabb, 790-850 forint körül alakul, de a pontyszelet 1200 forintba is kerülhet. A magyarországi halárak az EU-hoz képest alacsonyak, az unióban ugyanis a ponty átlagára 8,5-9, a pisztrángé 10-15, a harcsáé 16-20, a süllőé pedig 29 euró kilogrammonként, azaz az árak átszámítva 2170 és 7404 forint között szóródnak.
