Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
ä Fehér Lajos Dániel
Az idei szárazság nemcsak a termésátlagokon, hanem a közlekedési nehézségeken is meglátszik: a Duna déli szakaszán az aszály miatti alacsony vízszint következtében az importszójával megrakott uszályok nem tudják kirakodni a szójadara-szállítmányokat. Az újvidéki pontonhíd üzemeltetői szerint a napokban megnyithatják a hidat, így az ott várakozó három tolóhajó és tizenöt bárka összesen 12-15 ezer tonna árujának egy része átjuthat a magyar oldalra.
Magyarországon idén 29 ezer hektáron vetettek szóját, ami kissé elmarad az átlagosnak mondható 30 ezer hektártól, bár az 1980-as évek második felében még 50 ezer hektáron termeltek állami támogatással - emlékeztetett Oravecz Sándor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezető főtanácsosa. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a termőterület több mint felén a dél-magyarországi termelőket integráló Bólyi Mezőgazdasági Rt. termeltet.
Az idei országos termésátlag a szárazság miatt hektáronként csupán 2-2,2 tonna; a várható össztermés mintegy 60 ezer tonna szójabab (a növény hüvelyes terméséből készül a szójadara). A meleg- és csapadékigényes szója csupán Dél-Magyarországon terem, itt állítják elő az országban felhasznált mennyiség 10 százalékát. Bár a szóját az olajos magvak közé sorolják, a szójadara - a szójaipar mellékterméke - fehérjeforrásként funkcionál.
A szójadaraimport tavaly 846 ezer tonna volt, idén az első félévben pedig 408 ezer tonna - mondta lapunknak Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége főtitkára. Ez Magyarországon a legfontosabb fehérjehordozó takarmány - tette hozzá -, a magyarországi felhasználók a teljes mennyiség 90 százalékát lekötő takarmányipar, illetve a csupán 40-50 ezer tonnát „elfogyasztó” húsipar. A főtitkár tájékoztatott arról is, hogy a magyar szójaimport egy részét délről, Constanca felől, másik részét a rotterdami, antwerpeni szójasilókból, észak felől hajón szállítják az országba. A fő származási hely Brazília, amely a magyar import 70 százalékát adja. Ezenkívül fontos még Argentína s más dél-amerikai államok.
A szója piaci ára nagyon változó, 54-65 ezer forint közötti a tőzsdei áraktól, lejáratoktól függően. Keresletét ugyanakkor befolyásolja a takarmányokban helyettesítő növények árváltozása is. A kukorica ára például a közelmúltban tonnánként 27-28 ezer forintról 34 ezer forintra emelkedett a piacon. Makay szerint az utóbbi időszakban a gabona ára átlagosan 40-54 százalékkal emelkedett, ezért a szójafelhasználás 15 százalékra nőtt a takarmányokban. E felhasznált alapanyag 6,6 százalékkal drágult, így a takarmány 5-8 százalékos áremelkedéséhez a szója csupán körülbelül 1,5 százalékkal járult hozzá. Leginkább a kukorica tőzsdei árának 40 százalékos növekedése az, ami befolyásolta a takarmányárakat.
Az import növekedése ugyanakkor előreláthatóan folytatódik, még csökkenő állatállomány mellett is. A hazai termelés csökkenésével nő az importhányad, s a vízszint kiszámíthatatlansága miatt előbb-utóbb a vasúti szállítás kerül majd előtérbe. Az EU-ban ráadásul a gabona árának növekedésével inkább a fehérjében gazdagabb szójára állnak át a takarmányozásban. Ezenkívül az unió gabonaimportja a Thaiföldről importált tapióka irányába mozdult el, ami nem tartalmaz fehérjét, szemben a 8-13 százalék fehérjét tartalmazó gabonákkal. Ez a szójaigény még nagyobb növekedését hozza magával.
