Magas eladási árral számolhatnak az idén a termelők a kiváló minőségű, de csekély menynyiségű termés, valamint a világpiaci helyzet következtében - mondta lapunknak Sajermann Géza, az Országos Magyar Méhészek Egyesületi elnöke. A vegyes méz ára kilogrammonként 600 forint - bár a szezon elején még 20 forinttal több is volt -, az akácmézé pedig 780-800 forint. A tavalyihoz képest igen jó árat a forint árfolyamváltozása sem tudta befolyásolni.
A magas felvásárlói árak kialakulásához hozzájárult, hogy Dél-Amerikában kifejezetten rossz volt a termés, a kínai mézet pedig még mindig nem engedik be az Európai Unió piacaira, amelyeken a magyar árut így kiválóan el lehet adni. További árnövelő tényező, hogy a szokatlan időjárás miatt a méhcsaládok lemaradtak az akácvirágzásról. Így akácmézből egy család átlagosan 18 kilogrammot készített a szokásos 35-40 kilogramm helyett.
A termelőknek sok gondot jelent a méhcsaládok új keletű fosztogatása, amely egyre aggasztóbb méreteket ölt - hívta fel a figyelmet a szakember. Bár a méhcsaládokat ellopni nem veszélytelen, a jelenség - főként a Dunántúlon - terjed.
A tolvajok tevékenységét feltehetően nem a hosszú távú kilátások motiválják, pedig az EU-hoz történő csatlakozással a hazai termelők exportlehetőségei tovább javulhatnak az EU-n belül - vélik az agrártárca szakértői. Emlékeztetnek arra, hogy az unióba várhatóan az első körben bekerülő kelet-európai országok közül csak Lengyelország termelése vethető össze nagyságrendileg a magyarországival, ám a lengyel méz korántsem örvend olyan elismertségnek a közösségben, nem is számottevő az EU-ba irányuló lengyel mézexport.
A magyar termelés kedvező időjárási feltételek mellett meghaladja az évi 16 ezer tonnát, ezzel Magyarország az EU jelenlegi méztermelő országainak a rangsorában a harmadik-negyedik helyen állna. A Magyarországon előállított méz 80 százalékát exportálják, szinte kizárólag az EU országaiba. A magyar méz a közösségben hagyományosan elismert minőségű termék, különösen az unióban viszonylag ritka akácméz népszerű. Egy átlagos évben az EU-ba irányuló mézexport az ottani termelés 10 százalékának felel meg, így a magyar méhészek az EU legjelentősebb beszállítói közé tartoznak.
Mivel Magyarország csatlakozásának várható időpontjában az EU előreláthatóan nem lesz önellátó a méz tekintetében, várhatóan érvényben lesznek a támogatások is, amelyekből már a magyar méhészek is részesedhetnek. Az EU évente összesen 15 millió euró közösségi hozzájárulást biztosít a tagállamok méhészei számára, hogy a termelés növelésével csökkentse a közösségen belüli hiányt. A támogatási keretből az egyes tagállamok a legalább 150 méhcsaláddal rendelkező méhészeik arányában részesülnek, s a rájuk jutó részt saját költségvetésükből ugyanakkora összeggel egészítik ki. Mivel azonban az EU-ban a méhészkedés inkább hobbi, az unió mintegy 435 ezer méhészetéből mindössze 13 ezer tartozik az említett kategóriába.
