Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jobbára 30-50, ám egyes zöldségféléknél akár 80 százalékkal is zuhanhat a zöldségtermés idén az aszály következtében. A hűtő- és a konzervipar kínálata csak kismértékben csökken a tavalyról megmaradt készletek miatt. A múlt évben a feldolgozók a mezőgazdasági túltermelés miatt kedvező tendenciát vártak, ám a forint erősödése jelentősen megnyirbálta a nagyrészt exportpiacokra termelő vállalatok forgalmát. A dollárelszámolású kivitel döntő része – Kanada, Japán irányába – teljesen leállt. Ezzel gyakorlatilag egyet ért Schepp József, a Kecskeméti Konzervgyár tulajdonosa is. Véleménye szerint gondok elsősorban a „dollárpiacokon" vannak. Ezzel együtt a hazai termékek iránt változatlanul nagyok az igények, mivel a környező országokban még mindig a magyar vállalatok produkálják a legjobb minőséget. Schepp megjegyezte, hogy cége eddig a zöldborsószezont tudta le, a termelők mintegy 50-70 százalékos teljesítményt hoztak, ami ugyan nem jó, ám korántsem nevezhető borzasztónak. Temesfői Zénó, a Globus Rt. kereskedelmi igazgatója szerint meglehetősen rossz volt a meggy- és a borsószezon is. Az aszály mellett a korai fagyok is gondot okoztak, s így a szükségesnek mintegy 50 százalékát produkálták a termelők. Előreláthatólag a csemegekukorica-termés sem lesz maradéktalanul kielégítő. Ez különösen az exportpiacokon okoz majd gondokat, ugyanis a mennyiségkiesések miatt növekszik az önköltség, amit a hazai gyártók aligha tudnak érvényesíteni a külpiacon. A dollár gyengülése sem segít; igaz, az utóbbi időben gyengült a forint, ám még így is erősebb annál a szintnél, amivel a Globus a 2003. évre előzetesen kalkulált.
A múlt évről megmaradt készleteket most, a forint jelentős gyengülése után már némi haszonnal értékesíthetik az ágazat szereplői. Az euróban kötött szerződéseknél az árrés most elérhetné az 5 százalékot, ám ennek felét a nyugat-európai partnerek vélhetően megpróbálják majd lealkudni - mondta Fekete Zoltán, a Mirelit Csepel képviselője.
A tarósítóipari vállalatok profitabilitását idén tovább rontja a mezőgazdasági felvásárlási árak alakulása. A 2002. évi tapasztalatok és fejlemények alapján jelentős árcsökkenésre számított a szakma, ezzel szemben a zöldségágazatban a tavaly májusi árakhoz képest 9,7 százalékos az átlagos drágulás, a nyersanyagok között kisebb súllyal szereplő gyümölcsök ára pedig „csak" átlagosan 11 százalékkal csökkent a KSH adatai szerint. A tendenciának ellentmond a meggy ára, amely a német-, és lengyelországi terméskilátások folytán hatalmas mértékben, két-háromszorosára drágult.
Az ágazat nagy részének helyzete szinte csak látszólag lenne jobb, ha az aszály elmaradt volna. Az élelmiszer-feldolgozó cégek sem a nyugat-európai, sem a kelet-közép-európai konkurensekkel nem tudnak nagy eséllyel versenyre kelni - vélekedett Cseh László, a Magyar Hűtőipari Szövetség elnöke. A nyugati partnerek mögött a gazdaságosság és a technológiai színvonal szempontjából maradunk el, a szomszédos gyártóktól a bérköltségek tekintetében. Az ágazat nem elég jövedelmező ahhoz, hogy saját forrásból állja a néhol tízéves géppark fejlesztési költségeit.
A tartósítóiparban lecsapódnak a mezőgazdasági termelők nehézségei is. A zöldségkertészetben különösen fontos lenne a locsolás, ezzel szemben a zöldborsónak csupán körülbelül 30 százalékát lehet öntözni. A termelési költségek egyharmadát – hektáronként 50-60 ezer forintot – teszik ki az öntözési kiadások, így sokan inkább lemondanak róla.
A hűtőipar hosszú távon mégis bizakodó: évente 10-15 százalékos forgalomnövekedést terveznek. Az optimizmus abból táplálkozik, hogy a fejlett országokban töretlenül növekszik a gyorsfagyasztott zöldség- és gyümölcsfélék népszerűsége.
Az említett nehézségekkel együtt a tartósítóipar összesen 170-180 milliárdos forgalomra számíthat idén – véli Galambos József, a Magyar Konzervipari Szövetség főtitkára. Két évvel ezelőtt még 191-192 milliárd forintos árbevételt produkált az ágazat.
Keret
Magyarországon egy fő átlagosan 10-12 kg gyorsfagyasztott terméket fogyaszt évente, Nyugat-Európában ugyan 40, az USA-ban pedig 55-60 kilogrammot. A hűtőipari termékek között egyre nagyobb súlyt képviselnek az úgynevezett komforttermékek, amelyeket gyakorlatilag csak melegítenie kell a háziasszonyoknak. Az EU-csatlakozás után ebbe az irányba várható a termékszerkezet átrendeződése.
