Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Károsodtak a kertészeti kultúrák is az aszály következtében - mondta lapunknak Garics János, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Termelési Ágazatok Főosztályának vezető főtanácsosa. A gondokat tetézi - emlékeztetett -, hogy a téli-tavaszi fagyok miatt a becslések szerint úgyis felére csökkent termést károsítja tovább az ország nagy részén a meleg.
A szakember tájékoztatása szerint Magyarországon a fóliás termelésen kívül - amely mindig öntözéssel történik - összesen 110 ezer hektárra tehető a szántóföldi zöldségültetvények területe, ezek mindössze 30-40 százalékán végezhető öntözés, de valójában csak 25 százalékán történik meg, elsősorban a paradicsom-, paprika-, uborka-, dinnye- és tökföldeken, amely növények nem maradnak meg locsolás nélkül. A gyümölcsösök esetében mintegy 20 százalék az öntözhető terület aránya, ezt a legtöbb helyen meg is teszik, de a hőség olyan mértékű volt, hogy néhol még ez sem elegendő a károk elkerülésére, annak ellenére, hogy az utóbbi napokban egyes területeken hullott némi csapadék.
A kertészek is várják tehát az esőt, hiszen az újkrumpli, sárgarépa és hagyma ugyan öntözhető, de a locsolás most csak életmentő jellegű, a minőséget már nem tudja befolyásolni. Apró a barack, a meggy, jórészt lehullott a cseresznye, nem nő az alma, s a károsodás a szőlőre is vonatkozik - hívta fel a figyelmet a főtanácsos. Hozzátette: a korai gyümölcsök - a cseresznye, meggy, őszibarack, kajszi - termőterületének csak 10 százalékát öntözik, mert ezek számára általában még elegendő szokott lenni a talaj nedvességtartalma.
Garics János hangsúlyozta: az FVM és a kormány is foglalkozott már az aszálykárral, döntés azonban még nincs az esetleges kompenzációról, s a végleges kárbecslés sem készült még el. A jelenlegi információk szerint mindenesetre a gabonakárral együtt 100 milliárdos vagy annál is nagyobb kárral lehet majd számolni a szántóföldeken. A szaktárca rendkívüli segítséget kért a katasztrófaalapból, megoldást talán a súlyos aszálykárt szenvedett gazdaságok kompenzációja, illetve hiteleik átütemezése jelenthetne.
Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) adatai szerint a téli és a tavaszi fagyok idén kevesebb kárt okoztak a gyümölcsösöknek az elmúlt két évhez képest. Meggyből a 2003-as termés 10-15 százalékkal maradt el az előző évitől a szezon első két hete alapján, a minőség azonban jobb, mint tavaly. A KSH szerint 2001-ben 56 ezer tonna meggy termett Magyarországon, az előző évek 44,7 ezer és 48,9 ezer tonnájával szemben. A szakemberek szerint azonban 70-90 ezer tonna meggy is biztonságosan eladható lenne, az értékesítést tehát akár 25-60 százalékkal is növelni lehetne. Meggyből jelenleg a termés 40 százalékát exportálják, nagy részét frissen, néhány ezer tonnát fagyasztva. A hazai piacokra frissen csupán a betakarított mennyiség 8 százaléka kerül, ami azonban szintén növekvő tendencia az előző évekhez képest. A szakértők a friss fogyasztásra szánt meggy termesztésében látják a kitörési lehetőséget, ebből korrekt áron belföldön és külföldön is nagyobb mennyiséget lehetne értékesíteni.
