Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A cukor világpiaci árai jelenleg olyan alacsonyak, hogy az érvényben lévő vámvédelmi szint (WTO-alapvám plusz pótvám) mellett a költségeket is figyelembe véve veszélyeztetik a teljes magyar cukorágazatot - mondta lapunknak Fischer Béla, a Cukoripari Egyesülés (CIE) elnöke, a Magyar Cukor Rt. vezérigazgatója. Az ágazat ez évi vesztesége az import jelenlegi ütemének fennmaradása mellett elérheti a 3 milliárd forintot, a termelés esetleges visszafogása nyomán pedig a mezőgazdasági termelők bevételkiesése 6-7 milliárd forint lehet.
A CIE adatai szerint a vámvédelemnek köszönhetően a múlt év második feléig a cukorimport viszonylag kiegyensúlyozott volt, éves szinten általában 5-15 ezer tonna cukor érkezett az országba, idén azonban már április végéig 21,5 ezer tonna. Ez a megszokott 3-4 százalékhoz képest 25 százalékos piaci részesedést jelent, és még nem lehet látni a végét.
A magyarországi gyártók ráadásul árpolitikájukat az agrárminiszter által meghirdetett cukorirányárhoz igazították, amit eredetileg úgy határoztak meg, hogy az importált termék ne kerüljön tartós és jelentős árelőnybe a hazai cukorral szemben. Ez a helyzet azonban megváltozott tavaly a második félévben, amikor több jelentős kereskedő is áttért az importra, a világpiaci cukorárak csökkenése és a forint felértékelődése miatt ugyanis az importcukor küszöbára az egy évvel korábbinál 15-20 százalékkal alacsonyabb lett. A hazai gyártók számára a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által meghatározott kilogrammonkénti 147 forintos kristálycukor-irányárral szemben az importcukor bekerülési ára jelentősen e szint alá csökkent. Ez alacsonyabb a 2002. július 1. és 2003. június 30. közötti időszakra meghirdetett kilogrammonkénti 132 forintos alsó intervenciós árnál is.
A cukorágazatra alkalmazott EU-konform piacszabályozási rendszer ellenére ugyanakkor előállt az a helyzet, hogy a 118 százalékos magyar importvám - 68 százalékos alapvám plusz a változó, a jelenlegi árak mellett 50 százalékos pótvám - nem biztosítja a megfelelő piacvédelmet, ám a piacszabályozás az ágazatnak termelési kényszert jelent, ugyanúgy, mint a 200 százalékos vámvédelemben részesülő uniós gyártóknak. A magyarországi 400 ezer tonnás cukorkvóta legalább 80 százalékát köteles legyártani az ipar, s az ehhez szükséges cukorrépát megtermelni a termelők. Fentiek következtében az importcukor kiszoríthatja a piacról a hazai cukorrépából itthon készített cukrot. Az import ugyanis dinamikusan növekszik, éves szinten 100 ezer tonna is lehet. Ami már jelentős piaczavaró tényező, s veszélyezteti az ágazatban éppen létrejött kvótarendszert, ami kapacitásleépítéshez, a termőterületek további csökkenéséhez vezethet.
A megoldást átmeneti, WTO-konform védővám bevezetése jelentheti - véli Fischer Béla. A CIE elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy hasonló intézkedéseket korábban már más országok is életbe léptettek, például Csehország és Szlovákia. Szlovákiában importtilalom van, kivéve néhány, összesen a piac 4-5 százalékára rúgó kedvezményes kvótát. Hasonló a konstrukció a cseheknél is, ahol a kedvezményes kvóta felett nem tilos az import, de magas a vám. A magyarországi vámintézkedés bevezetésével az utolsó órában vagyunk - figyelmeztetett Fischer -, hiszen a spekulatív célú felhalmozás már megkezdődött, s az eddigi készletek levezetése is nagy gondot jelenthet az ágazat számára.
A magyar import jó része Lengyelországból érkezik, ahol idén félmillió tonna exportja várható, a kedvező időjárás folytán ugyanis a 2002/2003-as idényben a korábban tervezettnél több, mintegy 1,9-2,1 millió tonnás cukortermelésre van kilátás. Az átlagos répahozam pedig a tavalyi hektáronkénti 35,8 tonnáról 41 tonnára növekedhet. A belföldi felhasználás körülbelül 1,6 millió tonna, az exportárualap 500 ezer tonna, s az állam által támogatható export WTO-limitje 100 ezer tonna - miközben a hírek szerint a nagy felvevőpiac Oroszország inkább Kubából importál cukrot. A lengyel kormány a 2003. július 1-jétől 2004. június 30-ig tartó cukorévre 1,54 millió tonnás cukorkvótát hirdetett meg, a támogatott exportkvóta pedig 102 ezer tonna lesz. Lengyelországban különben létrehoztak egy holdingot a még állami kézben lévő cukorgyárakból. A több vállalat összevonásával létrejött Krajowa Spólka Cukrowa-Polski Cukier SA 19 gyárának együttes éves termelése meghaladja a 600 ezer tonnát, ami a lengyel cukorpiac több mint 35 százaléka, és mintegy 300 millió dollár - 75 milliárd forint - éves árbevételt jelent. A holdingon belül - amelybe további gyárak, cégek beolvasztását tervezik - a lengyel állam a nyereséges gyárak rovására segíti az alacsonyabb hatékonyságúakat, ami egyáltalán nem nevezhető EU-konform stratégiának.
