Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hideg napok a juhászati ágazat szereplőit is pluszfeladatok elé állították. Egyebek mellett szigetelni kellett a hodályokat, megnövekedett az abrakfogyasztás, elfagytak a vízcsövek, fokozott mértékű körömápolásra volt szükség, s több helyen, például Fejér megyében szálastakarmány-vásárlásra is kényszerültek a juhászatok.
Az agrártárca adatai szerint a vágóbárányárak minden felvásárló esetében kategóriánként egységesek voltak, de nagy szórást mutattak a kategórián belül. A juhászatokban tárolt gyapjúkészletek elfogytak, a gazdák reménykednek a gyapjú árának emelkedésében, amire a felvásárlók részéről már vannak utalások.
A húsvét előtti bárányárak azonban néhány éve már nem sarkallják állománynövelésre a tenyésztőket – mondta lapunknak Sáfár László, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség tenyésztésvezetője. Mint kifejtette, a bárányok iránt évente háromszor – húsvét és karácsony előtt, illetve augusztusban – nő meg az érdeklődés. A mostani árak 500–600 forint közöttiek kilogrammonként a 16–25 kilogrammos bárányok esetében, miközben a magyar bárányexport 98 százaléka – hagyományosan 800 ezer élő állat – ekkor kerül Olaszországba. A juhállomány némileg mérséklődik, tavaly például 920–930 ezer anyajuhot számoltak – nem teljes körűen – a szövetség részéről, becslésük szerint az anyajuhok száma 950 ezer körüli.
Eközben csökken a más, korosabb juhok húsát is kedvelő országokat tömörítő EU juhállománya is. Nagy-Britanniában a száj- és körömfájás járvány következtében lett kevesebb a juhok száma, a francia juhnyájak esetében pedig tendencia az állománycsökkenés. Az Agreste (a francia Mezőgazdasági Minisztérium Statisztikai Szolgálata) tavaly novemberi adatgyűjtése alapján a francia juhállomány 9,1 milliós, 1,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Az anyajuhok száma ennyi idő alatt 138 ezerrel csökkent. Ez a helyzet juhhús termelésének csökkenéséhez vezet az idén az állománycsökkenéssel megegyező arányban, s így az értékesíthető állomány 7 millió alá esik. A termelés akkor maradna stabil, ha a hasított vágóállat súlyának enyhe növekedési tendenciája folytatódna 2003-ban is – véli az Agreste.
Sáfár László szerint mindenesetre a magyar juhtenyésztők a termelés függvényében tudják csak kihasználni a juhhúsból 82-83 százalékban önellátó EU piacán esetleg nyíló rést. Az állomány növekedésére pedig fokozatosan lehet számítani, az idei 1500 forintos egyedenkénti anyajuh-támogatás jövő évtől 3000 forintra, 2010-ig pedig fokozatosan 5000 forintra való növekedése nyomán. Ebben az esztendőben hektáronként 10 ezer forint támogatás is igényelhető még a juhokra, továbbá 1000-1200 forint egyedenkénti támogatás, ez utóbbi új állat beállítása esetén 2500 forint. Az EU-ban egyébként jó kilátásaik vannak a juhászoknak: a termelésből kivont területeket ugyanis erdősíteni vagy gyepesíteni lehet.
