Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világgazdaság egészét és a fontosabb térségeket tekintve elmondható, hogy a zöldségek és gyümölcsök termelése éves szinten meghaladja az 1,1 milliárd tonnát – tájékoztatta lapunkat Galambos József, a Magyar Tartósítóipari Szövetség titkára. Hozzátette, hogy ez a mennyiség csaknem fele-fele részben adódik gyümölcsökből és zöldségekből, a gyümölcsök aránya 53, a zöldségeké 47 százalék. A trendeket tekintve folyamatos növekedés tapasztalható, azonban a termelés gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás, az elmúlt években a világtermelés 1,139 milliárd, míg a fogyasztás 960 millió tonna volt többéves átlagban.
Térségek szerint a legnagyobb kibocsátó – 56 százalékos részesedéssel – Ázsia. Az Európai Unió tizenöt tagállama a zöldségekből és gyümölcsökből a világ össztermelésének 10 százalékát adja, míg a közép-kelet-európai államok aránya 2,8 százalék. Magyarország súlya a világtermelésben 0,22 százalék. Ez mintegy 2,5 millió tonnás zöldség-gyümölcs termelést takar, ami az uniós tagállamok össztermelésének 2,1 százaléka. A világkereskedelemben a zöldségek és gyümölcsök éves exportált mennyisége 70 millió tonna, értéke 50 milliárd euró. Az EU tagállamai nettó importőrök, évente mintegy 9 milliárd euró értékben. Az unió importjában meghatározó termékek a citrusfélék, az alma, a hagyma és a paradicsom.
Mivel az EU-ban a termelés felső határát nem fogják megszabni, a magyar tartósítóipar növekedési kilátásai középtávon jók, bár az első évek talán nem lesznek zökkenőmentesek – véli Galambos József. Egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy az EU-csatlakozás nyomán megváltozó körülmények a termelők egy részét kedvezően érintik, míg másoknál vélhetően negatív tendenciák érvényesülnek majd. A magyarországi zöldség-gyümölcs feldolgozó szektor mindenesetre árbevételei alapján a hazai élelmiszer-ipari ágazat összes árbevételéből évről évre 8-9 százalékkal, az élelmiszer-termelésből pedig 10-11 százalékkal részesedik, míg az élelmiszer-ipari exporton belül 20 százalék feletti aránnyal bír. A jellemzően évi 320-400 millió dolláros exportárbevételt elérő zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar az élelmiszeriparon belül a második legnagyobb szakágazat.
A Magyarországon előállított, feldolgozott zöldség-gyümölcs termékek volumene némiképp meghaladja az évi 800 ezer tonnát. Ez felerészben konzervtermékeket, 25-25 százalékban pedig fagyasztott termékeket, illetve zöldség- és gyümölcsleveket takar. E termékek értékesítéséből 2001-ben a szakágazatnak 189 milliárd forint nettó árbevétele származott a közvetlen értékesítési adatokat tekintve, nagyobbrészt belföldi értékesítésből.
