Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az intervenciós gabonafelvásárlási intézkedések meghirdetése előtt még úgy tűnt, nem nagyon lesz szükség állami kukoricafelvásárlásra, a piaci árszint ugyanis fölötte volt a tonnánkénti 21 ezer forintos intervenciós árnak. Az intervenciós felvásárlásra aztán a november 30-i határidőig az előzetes adatok szerint majdnem 370 ezer tonna árut jelentettek be a termelők. Az intervenció lényege, hogy amíg az állam nem kezdi el a felvásárlást, a termelők - elvben - már akkor is a pénzükhöz jutnak, az intervenciós ár mértékéig ugyanis állami kezességvállalás és kamattámogatás mellett kaphatnak hitelt közraktárba helyezett árujuk után.
Az intervenciós igények véglegesítése jelenleg folyamatban van, eredmény a hiánypótlásokkal együtt január közepére várható. Az 539 bejelentett igényből több mint egy tucatot el kellett utasítani, mivel ezek az összesen 5 ezer tonnát meghaladó felajánlások egyenként nem érték el a jogszabályban meghatározott minimális 50 tonnás. Hiánypótlásra mintegy 60 igény esetében csaknem 32 ezer tonna áru erejéig van szükség, mindent összevetve 350 ezer tonna körüli végleges igénnyel lehet számolni, ami csaknem 8 milliárd forint felvásárlási értéket jelent.
Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a bejelentett mennyiséget kell felvásárolnia, illetve később értékesítenie az államnak - hívták fel a figyelmet lapunk érdeklődésére az agrártárcánál. A tulajdonos a felvásárlásig bármikor dönthet például úgy, hogy másnak, magasabb áron értékesíti áruját. Lapunk értesülése szerint vannak, akik ezen gondolkodnak. A fent említett hitelhez mindenesetre a termelők döntő részben csak a napokban juthatnak hozzá, mivel az agrártárca és a bankok a tervekhez képest kissé megkésve hozták tető alá a konstrukció finanszírozásáról szóló megállapodást. Enélkül pedig hiába kapott valaki támogatási ígérvényt és közraktári igazolást, nem tudott banki szerződést kötni.
Az azonban nem csoda, hogy a kukoricatermelők jelentős része bejelentkezett az intervenciós állami felvásárlásra - vélekedett Kócza Zsolt, az Agrograin termékigazgatója. Jelenleg ugyanis Konstantában tonnánként 106-107 dollár környékén lehet vevőt találni. Ez viszont azt jelenti, hogy fob Duna paritáson 20,2 ezer forint környékén lenne az ár, míg egy Dunához viszonylag közeli telephelyen 18 ezer forintos árat tudnának fizetni a felvásárlók, hogy megérje a kivitel. Ez pedig éppen 3 ezer forinttal kevesebb, mint amennyit az állam kínál. Az említetteket Vámosi Gábor, az IKR Rt. termeltetési és termékkereskedelmi igazgatóhelyettese is megerősítette. Annyival kiegészítette, hogy nemcsak a tőzsdén, hanem a szabadpiacon is rendkívül lanyha az adásvétel, utóbbin is alig-alig lehet üzletről hallani.
Áll a kukoricapiac Guba Mihály, a Mezőgazdasági Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) országos gabonaválasztmányának elnöke, az Országos Gabona Terméktanács elnökségi tagja szerint is. A szakember lapunknak elmondta, hogy az exportárakra hivatkozó kereskedők tonnánkénti 18-19 ezer forintos árajánlata nem felel meg a gazdálkodóknak, hiszen az önköltség 24 ezer forint körül várható. Az országos termésátlag 5,5 tonna volt hektáronként tavaly, ezen belül a Dunántúlon előfordultak jobb - akár 8 tonnás - hozamok is, de az aszály sújtotta Alföldön akadt 3 tonnás is.
A termés különben valamivel kevesebb, mint 6 millió tonna volt, így exportra mehet csaknem egymillió tonna (egyes szakértők szerint 1,5 millió tonna), és félmillió tonnát viszont májusig ki lehet szállítani az országból. Mivel azonban akkor már az új termést várják, az ótermésnek valószínűleg nem lesz jó ára, az árszint megfigyelők szerint akár olyan is lehet akkor, mint a jelenlegi, sőt annál valamivel talán még alacsonyabb is.
Tavaly mindenesetre csaknem kétszer annyi kukoricát exportáltak Magyarországról, mint búzát: december közepéig 1,985 millió tonnát, szemben az 1,087 millió tonnás búzakivitellel. A november-decemberi heti 20-30 ezer tonnás export ugyanakkor nem mondható túl sokat ígérőnek, amire magyarázatot ad az említett ár, hiszen a jelenlegi belföldi árak mellett nem versenyképes a magyar kukorica. Keletről ráadásul - Oroszország, Ukrajna, Moldova, Kazahsztán felől - összességében mintegy 20 millió tonna áru vár eladásra, egyes szakemberek szerint fekete-tengeri paritáson a magyarnál tonnánként 20 dollárral alacsonyabb áron, miközben egyelőre a környező országokban sincs érdemi kereslet. A helyzetet nehezíti, hogy miközben a feleslegből havonta több mint 100 ezer tonnát kellene kiszállítani, hamarosan kimerül az EU-magyar agrárkereskedelmi megállapodásban szereplő, július 1-től érvényes 450 ezer tonnás vámmentes keret.
(NAPI)
