Bár hivatalos átadása csak jövő év tavaszán lesz, már a napokban teljes kapacitással folytatja működését Hemauban, Regensburg mellett a világ legnagyobb naperőműve. Az erőmű csúcsteljesítménye 4 megawatt, a 40 berendezésből 35 már eddig is szolgáltatott áramot, s most a fennmaradó öt berendezést is a hálózatra csatlakoztatják. A 32 ezer napelemből nyert áram elvben el tudja látni a városka 4600 lakosát. A világon az eddigi legnagyobb ilyen létesítmény a tavaly Salerno közelében átadott 3,3 megawatt teljesítményű naperőmű volt.
A Handelsblatt szerint az új erőmű jó példa az ágazat föllendülésére. A napenergetikai vállalatok egyesülésének (UVS) információi szerint német földön már ötszázezer napenergiával működő berendezést állítottak fel áram- és hőtermelés céljából. Németország ezzel lekörözte az Egyesült Államokat és világviszonylatban a második helyen áll ezen a téren a listavezető Japán mögött.
E felfutás a német kormány jelentős anyagi szerepvállalásának köszönhető, amellyel a környezetbarát energiát támogatja. A hemaui naperőmű termelte áram az Eon-Bayern hálózatába megy, s a cég az üzemeltetőnek ezért húsz éven át kilowattóránként 48 centet fizet, miközben a piaci ár csak három-öt cent. A napenergetikai berendezések üzemeltetői ezenkívül kedvező kamatfeltételek mellett kapnak kölcsönöket. A hemaui parkot - a szélerőműparkok mintájára - zárt végű „napalapból” finanszírozzák. A pénzeszközök hetven százaléka a gazdasági rehabilitációs program (ERP) keretében folyósított kölcsönökből tevődik össze, a további részről Schleswig-Holstein tartományi bankja és a hamburgi Deutsche Bank magánbefektetői gondoskodnak.
Az UVS arra számít, hogy a következő években még jó néhány nagy teljesítményű naperőmű létesül, miután a szélerőművek finanszírozói ezen a piacon is egyre aktívabbak. A prognózis szerint a „napparkok” üzembe helyezett teljesítménybeni részesedése a jelenlegi alig tíz százalékról öt esztendőn belül ötvenre bővülhet. Németországban az állami támogatásnak köszönhetően egyre népszerűbbek a napenergetikai berendezések. Mintegy harminc gyártó tevékenykedik a piacon; ezek tavaly 320 millió euró forgalmat bonyolítottak le, ami 2004-re már 1,6 milliárd euróra növekedhet.
Kiváltképp az európai olajkonszernek vállalkoznak nagyszabású napenergetikai beruházásokra. A WGZ-bank ezt annak tulajdonítja, hogy e vállalatok gondoskodni kívánnak a piacra való bejutásról. A British Petroleum (BP) például a japán Sharp konszern mellett a napsejtek világelső gyártója 17 százalékos - Németországon belül 25 százalékot is elérő - piaci részesedéssel. A versenytárs Shell 2005-ig tízszázalékos világpiaci részesedésre törekszik.
A nagy konszernek számára a napenergetikai tevékenység túlnyomórészt veszteséges ügyleteket jelent: a termelés még csekély, az exportpiacok pedig feltáratlanok. A szövetségi kormány januárban induló exportkezdeményezésével javítani kíván ezen a helyzeten.
(NAPI)
Tóth Levente László
Arató János
Bakonyi Attila