Az Európai Unió (EU) tagállamai októberben együttesen 3,1 százalékkal, 14,14 millió tonnára növelték acéltermelésüket, ezzel egymás után az ötödik hónapban javult a teljesítmény - írja a Bloomberg által ismertetett jelentésében a nemzetközi vas- és acélintézet (IISI). A szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy a január és október közötti időszakban 0,9 százalékkal, 133 millió tonnára hanyatlott az EU termelése. Az EU-n belül Nagy-Britanniában számottevően, 9,5 százalékkal csökkent a kibocsátás, de Németországban is lanyhult a teljesítmény, igaz, csak 0,9 százalékkal.
A világ acéltermelése októberben 10,5 százalékkal, 77,63 millió tonnára kúszott fel. Ebben - emeli ki az IISI - vezető szerepet játszott Kína izmosodó acélipara. Az ázsiai ország a múlt hónapban 25 százalékkal több acélt állított elő, mint 2001 októberében, s ezzel a világ legnagyobb acélgyártójává nőtte ki magát. Ennek ellenére nettó acélimportőr marad, sőt idei kereslete a világon a legnagyobb mértékben, vélhetően 15 százalékkal élénkül. Az EU-n kívüli európai országok, élükön Törökországgal, 7,2 százalékkal növelték teljesítményüket.
Az észak-amerikai acéltermelés októberben 12 százalékkal nőtt, a legnagyobb mértékben Mexikó és az Egyesült Államok fejlődött. Az amerikai termelés egymás után a negyedik hónapban emelkedett és 2000 júniusáig visszamenőleg most produkálta a legnagyobb havi erősödést. A Magyarország szempontjából fontos orosz termelés 4,2 százalékkal lopakodott feljebb az elmúlt hónapban, az ukrán teljesítmény pedig 4,7 százalékkal javult. Az irányadó európai acélárak ismét emelkedtek, s immár átlag 56 százalékkal haladják meg a 20 éves márciusi mélypontot. Mindezen fejlemények egyébként egybeesnek a korábbi elemzői várakozásokkal. Magyarországra vonatkozóan egyelőre csak az első féléves adatokkal tudott szolgálni a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE). Az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) piacvédelmi intézkedései közvetve és közvetlenül is sújtották az ágazatot. Amerika ugyan nem fogad jelentős magyar exportot, ám az onnan és az EU-ból kiszoruló termékeknek többek között Kelet-Közép-Európában igyekeznek piacot keresni a vállalatok. Ennek következményeként az első félévben tovább növekedett az import, s elérte a belföldi felhasználás 60 százalékát, míg három évvel ezelőtt ezen mutató csupán 50 százalék körül volt.
Kedvező tendencia viszont, hogy a hazai felhasználás 1,066 millió tonnára növekedett a január és június közötti időszakban. Részben ennek következménye, hogy a tavalyi 617,7 ezer tonnával szemben idén 661,2 ezer tonna nyersvasat csapoltak, igaz, nyersacélból 2 százalékkal kevesebbet, 984,3 millió tonnát állítottak elő.
(NAPI)
Ábrahám Ambrus
Arató János